JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 25., 21.10

A győzelem

 
 
2019. július 17., 16.02
Szerda

A hírekből már értesültünk, kedden az Európai Parlament Ursula von de Leyent megválasztotta az Európa Bizottság elnöki tisztjére. Nagyon szoros eredmény született, mondhatnánk „épp hogy”, de mondhatnánk úgy is, hogy a fele a képviselőknek támogatta, a másik fele ellenezte a hölgy kinevezésesét.  Az eredményt lehet analizálni, vitatkozni rajta, a tény azonban nem változik, a következő öt évben, Európa legbefolyásosabb, legszélesebb hatáskörű politikusa egy nő lett, és talán ez az a tény, amire talán érdemes odafigyelni.

Modernkori demokráciánkat, ezt az ún. többpártrendszerű parlamentáris demokráciát, éppen ezért nevezik sokan a „többség diktatúrájának”, hiszen elég gyakran előfordul, hogy a leadott szavazatok 50%-a + 1 fő elég ahhoz, hogy az egyik oldal rákényszerítse akaratát a nála csak minimálisan gyengébb kisebbségre. „Ha kizárjuk a vesztes csoportokat a döntéshozatalban való részvételből, ez egyértelműen sérti a demokrácia elsődleges értelmezését.” Mondotta egy neves közgazdász, de amíg nem találunk jobbat, „tűrnünk kell”.

A német politikus hölgy erősen megosztja az Unió politikai táborát, de az biztos, hogy megválasztása elsősorban „német siker”, hiszen igazolja, legalább jelképesen, hogy a németek, nem véletlenül, hanem domináns gazdasági pozíciójuk miatt, igényt tartanak Európa vezetésében jelentősen részt vállalni. A CSU-politikus Manfred Weber bukott, a CDU-s Ursula von der Leyen felemelkedett, a kedélyek talán így megnyugodhatnak. Az egy másik és nem is könnyű kérdés, hogy mi lesz a német nagykoalícióval. A német szociáldemokraták ugyanis nem szavazták meg saját kormányuk jelöltjét, ami több mint furcsa, ez már árulás.

Szerintem, ha egy sokgyermekes családanya egy ilyen fantasztikus pozícióba kerül, az csak jót hozhat, legalábbis a konzervatív oldal szemszögéből. Az is érdekes, hogy von der Leyen nem sorolható be egyik politikai táborba sem. Ő nem igazi jobb-, még kevésbé baloldali, de nem is szocialista, nem is teljesen liberális. A megszokott „jelzők” rá nem nagyon passzolnak. Programjában szerepel a klímaváltozás (tapsolnak a zöldek), a szociális igazságtalanságok rendezése és a nagy digitális cégek erősebb megadóztatása (tapsol a baloldal). A migrációs kérdésben is szeretne igazságot hozni, és rendet teremteni, de az még nyitott kérdés, hogy mit jelent ez pl. Kelet-Európa számára.

Befejezésül nem hallgathatom el azon szerény véleményemet, miszerint az Európai Bizottság elnöke, bár kb. harmincezer brüsszeli „tevékenykedő” felett uralkodik és van is egy-két dologba beleszólása, nem dönti el Európa sorsát. Az igazi problémákat máshol szeretnék rendezni, ez eddig is így volt, és félő, hogy egyelőre így marad. Ezen kellene változtatni és ez tőlünk függ, az igazi európai többségtől.

 

Hollai Hehs Ottó, Németország


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'