Kedd, 2017. november 21., 23.29

A „Tanítónő” elbúcsúzott

 
 
2017. október 23., 17.25
Hétfõ

Olvasom a Nyugati Jelen 2018-as évkönyvét, sok az érdekes írás, ismerős aradi tollforgatók művei. Piroska Katalin a város régi színházi eseményeiről ír, és bennem felötlik a múlt, egy közel 70 év előtti esemény.

Bródy Tanítónőjénél ott kuporogtam a színfalak mögött, és kamasz szívem izgatott ritmusa mellett figyeltem a játékot, és „drukkoltam” a sikerért.

Idősebb Nagy Istvánt Kun Dezső, feleségét, a Nagyasszonyt, a felejthetetlen Lázár Hilda, mindannyiunk Hilda nénije alakította. Maresch Béla volt az ifj. Nagy István, és a címszerepben az akkor 21 éves Hollai Edda. A bemutató sikeres volt, még egy pár napig műsoron is maradt a darab, és aztán Arad akkori színtársulatának „oszolj”-t parancsoltak. A többi már történelem.

A háború után Aradon Jódy Károly, és később Jenei Ottó által vezetett „Társulat” tagjai már nem élnek. Mint akkor a legfiatalabb, és csak „kültagnak” számított ún. gyermekszínész, e sorok írója még emlékszik egy-két eseményre, és nosztalgiával gondol az aradi színjátszás nagyon  nehéz,  ténylegesen  „hősies” éveire.

A tanítónőt alakító Hollai Edda Aradon született 1927-ben, de a Trianon utáni években átkerült az anyaországba, és Budapesten végezte a középiskolát. A negyvenes évek elején Perényi László színművész magániskolájában tanult színművészetet, aztán a háború utolsó napjaiban már Aradon van családjával. Tizennyolc évesen az 1945 őszén megalakult aradi társulat legfiatalabb tagja lesz. Nehéz évek ezek mindenkinek, de mindenki reménykedik. A Tanítónő előadásáról, egy akkori ismert aradi újságíró csak ennyit mondott: „A legjobb tanítónő volt, amit eddig láttam. Fiatalos, üde és hihető, nagyon erős drámai erővel átitatott alakítás volt. Kár, hogy nincs többé színházunk”.

Hollai Edda a színház szerelmese volt, de verseket is írt. 1944 nyarán még Budapesten jelent meg kis verseskötete a Szárnypróba. A színházi évek alatt, és később is miután színpadi karrierje az 1948-as kommunista „kultúratisztogatás után” félbeszakadt, szorgalmasan írta őszinte hangú költeményeit. A hatvanas években verseit a temesvári „öregek”, Franyó Zoltán és Anavi Ádám bírálják és dicsérik verseit, de a cenzúra bizonyos átalakításokat, a „vonalhoz” való igazodást követel. Aki akkor nem tudott változni, változtatni, abból nem lett költő. A „tanítónő” makacs maradt, és nem lett költőnő.

Hollai Edda, született Hehs Edith, férje után Ruck, 1973-ban kivándorolt Németországba, ahol ez év október 9-én, egy müncheni kórházban, 90 évesen, rövid betegeskedés után elhunyt.

Egy hosszú, de nem kiteljesedett élet. Tehetsége nem tudott érvényesülni, a kis pesti verseskötet megmaradt ugyan, de a sok száz Aradon írott vers a román államvédelem martaléka lett. Németországban élő családtagjai és ismerősei gyásza kísérik el utolsó útjára, Aradon már csak egy-két idős színházlátogató emlékezhet rá.

Az aradi színházi élet egy kicsinyke szereplője, az 1948-as Tanitónő elbúcsúzott tőlünk.

Aki a legszomorúbb, és fájó szívvel emlékszik a régi szép, egymással eltöltött évekre, az  öccse, a „kis Hollai”, ahogyan őt nevezték akkor, azokban a nehéz, de lelkes, nagyon rövid  ideig tartó aradi színházi években.

Hollai Hehs Ottó, Németország


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu