Hétfõ, 2018. január 22., 08.40

Államelnöki látogatás

Székelyföldre, a hivatalosan nem létező vidékre látogat ma Klaus Iohannis államfő. Amolyan megbékélési látogatásról lenne szó? Két és fél éve, amióta az államfői tisztségbe került, az erdélyi német nemzetiségű politikus inkább ellenszenvesen viszonyult a másik erdélyi nemzeti kisebbség, a magyarság elvárásaihoz.

Iohannis sajnos szakított elődje gyakorlatával, s március 15. alkalmával nem köszöntötte fel az erdélyi magyarságot. Tőkés Lászlótól is visszavonta a Románia Csillaga kitüntetést, amire Băsescu nem volt hajlandó. Sőt, habnak a tortán, Iohannis a sajtó nyilvánossága előtt „óva intette” Dragneaékat, nehogy bármiféle etnikai autonómiáról egyezkedjenek az RMDSZ-szel folytatott júniusi kormánybuktató tárgyalások alkalmával.
Holott szászként Iohan-
nis tisztában van azzal, hogy milyen tekintélyes történelmi gyökerekkel rendelkezik a nemzeti autonómia Erdélyben, s milyen fontos szerepet játszott az a nemzetiségi önazonosság megőrzésében. Mert nemcsak a székelyek élvezték évszázadokon át, hanem a szászok is. Mi több, németként azzal is tisztában van, hogy Európa-szerte jelenleg is több etnikai alapú autonómia működik, határon túli német kisebbségek is részesülnek ilyesmiben.
Arról nem is beszélve, hogy Iohannist azért is támadták, mert nagyszebeni polgármesterként a német evangélikus egyháznak szolgáltatott vissza több kommunizmus által elkobzott ingatlant, s a magyarság egyik kiemelt célpontja éppen a hasonló módon elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása. Szintén ő állíttatta vissza Nagyszeben hagyományos jelképeit, melyek immár a város hivatalos szimbólumai, a székelységet viszont nemzeti jelképei használata miatt üldözi a román állam.
Sok lenne tehát a Iohannis szászai és a székelység közötti hasonlóság, az együttműködés elvileg olajozottan működhetne. Magyar-ügyben az államfő azonban eddig „katolikusabb volt, mint a pápa”, kevésbé volt nyitott, mint egyes román politikusok. Holott a székelység – és általában az erdélyi magyarság – testületileg támogatta Iohannist a 2014-es elnökválasztáson – Hargita megyében győzött a legnagyobb arányban. Éppen a kisebbségi sorsközösség miatt.
Mindezen Iohannisnak alaposan el kellene gondolkodnia. Remélhetőleg a székelyföldi látogatás alkalmával személyesen is megismerkedik a magyarság helyzetével és meggyőződik a szemléletváltás szükségességéről.




Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu