JelenHaz
Vasárnap, 2019. május 19., 17.23
Gondolatok a határról innen

Autonóm utópia

 
 
2008. július 10., 15.30
Csütörtök

Számítottam arra, hogy valamivel az őszi választások előtt összmagyar köreinkben ismét az „autonómia” lesz a kulcsszó, a szent tehén, amelynek színe elé járulnak majd politikusaink, abban a reményben, hogy puszta emlegetésével dőlni fognak a voksok irányukba.

Amióta valamennyire is érdekel a romániai magyar politika és közélet, a kampányok fő ígérgetései e körül forogtak, amely szerint lesz majd nekünk kulturális autonómiánk, segítségével bárhol felvállalhatjuk magyarságunkat, mert a „közösség” védelmez minket, lesz majd területi autonómia Székelyföldön, mert hát ez nekik eleve jár, lesznek közösségünknek megfelelő gazdasági fejlesztési régiók, hogy a támogatások saját szempontunkból is megfelelő helyre jussanak és a sor még folytatható.

Aztán eltelt újabb négy év, közel zéró eredményességgel. A hajdani Magyar Polgári Szövetség (jelenlegi MPP) vezetői négy évig hangoztatták, de főleg Székelyföld területi autonómiájára koncentráltak, mivel inkább onnan kívántak szavazatokat szerezni. Ezzel a pro-Székelyföld hangulattal nagyjából el is idegenítették maguktól a romániai magyarság többi részét, tevékenységük pedig – a dörgedelemes szavak kivételével – nem hozott eredményt. Négy éve az RMDSZ az „Együtt az autónómiáért” szlogennel futott neki a választásoknak, átvéve részben az MPSZ retorikáját, és megígérvén mindazt, amit az előbb én is felsoroltam. Hozzátették azt is, hogy a probléma megoldásának kulcsa majd a másik szent tehén, a kisebbségi törvény lesz, amelyet valóban megpróbáltak keresztülvinni a parlamenti bizottságokon, de bődületes kudarcot vallottak. Megalakultak viszont a helyi szintű kulturális autonómiabizottságok, amelyek a civilszervezetek kulturális programjait próbálták összefogni, de nem tudok arról, hogy ezek bárhol is érdemi munkát fejtenének ki. Az RMDSZ viszont kínosan ügyelt arra, hogy ne váljon Székelyföld-centrikussá, mert ez sok jót nem hozhatott volna számára. Na és ne felejtsük el az ifjúság meg- és átnevelésére született Autónómia- és EU-táborokat, amelyeket hagyományos módon Székelyföldön szerveznek, ahol neves előadók és leszerepelt politikusok megmondták nekünk, hogy is kéne csinálni az autonómiát. A legnagyobb ilyen, a Tusványos általában az Orbán Viktor-féle hagyományos szentbeszéddel ér véget, ahol ő is megmondja nekünk a frankót, a többség pedig nem győz tapsolni.

Tavaly ősszel EU-parlamenti képviselőket választottunk, be is jutottak érdemben hárman (plusz még egy jelölt a PNL listáján), akik kijelentették, hogy európai szinten fognak harcolni autonómiánkért, hozzátéve, hogy egy sor pozitív példa létezik Európában a mi problémánk megoldására, elég, ha csak a finnországi svédeket, olaszországi németeket, skótokat stb. hozzuk fel. Aztán nagy csend lett, egyedül Tőkés hangoztatta tovább rég ismert strófáit, de legalább igyekezett napirenden tartani az ügyet.  

2008 ősze előtt elmondhatjuk, hogy az eddigi autonómiapróbálkozások látszateredményt sem hoztak. Tudom ez főleg a nagypolitikának tudható be, de úgy gondolom, nem elég beszélni róla. Tőkés legutóbb skót, baszk, flamand és finn kisebbségi képviselőket vitt magával Sepsiszentgyörgyre, ahol ismét elmondták, hogy milyen klassz dolog náluk az autónómia, próbáljuk meg mi is.

Na de hogyan? Az eddig jól bevált beszéljünk róla egy kicsitre már nem biztos, hogy vevő lesz a magyar szavazótábor.

Lehoczky Attila

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Murvai Miklós / Péntek, 2008. július 18., 00.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ja, nem úgy, ahogy a szekuritáté tette.
Hozzászólt: Murvai Miklós / Csütörtök, 2008. július 17., 23.58 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Puli!
Na aztán jól rámijesztett! Már attól tartottam, hogy megpróbálja egy anarchista számára, ha még vallásos is, a lehetetlent: megmagyarázni álláspontját a nem hasonszõrûeknek. Sõt, nem is célja másokkal elfogadtattni az írásaiban foglaltakat. Akkor meg könyörgöm, miért veszi a fáradságot és közli velünk nézeteit? Vagy netán Ön is nézetei propagálását illetõen egy “nagy-magyar”? Vagy talán mégis Nagy Istvánnak lenne igaza?
Eszküszöm, hogy eszem ágában sem volt “diktaturát szertnének gyakorolni mások elméje fölött”, az Öné fölött végképp nem, több okból kifolyólag, de ezt most hagyjuk.
Köszönöm a válaszát. Meggyõzött, mert aki Saul D. Alínsky-ra hivatkozva “tanít”, attól ez a válasz is egy elfogadható teljesítmény.
Ön egy érték, s ezért Önre vigyázni kell.
Még, egyszer köszönöm és biztosíthatom, hogy hálám örökké követni fogja.
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2008. július 17., 19.17 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az utópia megvalósíthatatlan ábránd.
Az autonóm utópia annak egyedi esete.
Az pedig, hogy a szerző érdemben reagálna az írása kapcsán született hozzászólásokra csupán (s)óhaj lehet(ne).
Hozzászólt: Nagy Attila, Kökös Puli / Csütörtök, 2008. július 17., 14.02 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Először megnézem, hogy van-e értelme a magyarászkodásnak, már az ön személyét illetően. Úgy látom, hogy nincs értelme, hogy az ön személyére fecséreljem az időmet. Írásaimat nem akarom mindenáron efogadtatni, mint a pártosok a nézeteiket. Mindig is mála undorom volt a nagy-magyaroktól, mert azok a nézeteiket kötelezőnek tartják, mások számára, a nemzet ürügyén, diktaturát szertnének gyakorolni mások elméje fölött. Sajnos a nemzeti pártok, olcso konformizmussá züllesztették a nemzeti űgyet.

Annak nem magyarázok, akinek az elméjében a sztereótípiák az urak, az egy más gondolkodást képtelen felfogni.

Murvai úr, aztán én több időt nem pazarlok önre.
Hozzászólt: Murvai Miklós / Csütörtök, 2008. július 17., 09.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Puli!

Örömmel olvastam viszont-válaszát. Talán segíthetne, hogy a semmitmondó bénaságomból kigyógyuljak azzal, hogy megindokolná szentenciáját, s ezzel szellemi mankókkal vértezne fel. Lekötelezne, ha az általam felvetett kérdésekre tárgyilagos felvilágosító válaszokat adna, mert akkor talán megérteném írása lényegét, mondanivalóját.
Remélem, méltónak tart megtisztelõ válaszára.
Hozzászólt: Nagy Attila, Kökös Puli / Szerda, 2008. július 16., 09.33 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Tisztelt Murvai Miklós!
Ön szerint az írásaim összekutyultak. Én erre azt válaszolom, hogy nem csak a kommunizmusban volt a pártosoknak a szövege semmitmondó, hanem most is, a pártosokat a semmitmondás jellemez keginkább. Az Ön írásai, a sztereótípiákba fuladt bénaság mintapéldányai. Most látom, hogy milyen jól tettem, hogy 89 után egyszer sem mentem el szavazni. Ön, mint a semmitmondás nagymestere, csak hülyíti a z embereket, ezt teszi Orbán, ezt teszi Gyurcsány, ezt teszi Markó, ezt teszi Szász Jenő, néphülyítés amit tesznek maguk a nemzet ürügyén.
Hozzászólt: Murvai Miklós / Kedd, 2008. július 15., 20.11 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A szerzõnek:
Kedves Tanár úr!
Most már sajnálom, hogy a Nagy Attila, Kökösnek címzett beírásom megszólításában az általa egy másik honlapon használt melléknevét használtam és ez Önt megtévesztette. A beírás tehát nem az Ön publicisztikájára vonatkozik, arra már kimerítõ elemzéssel szolgált Nagy István, amelyhez lényeges hozzáfûzni-valóm nincs.
Amennyiben akaratom ellenére megsértettem volna, elnézését kérem, de ezentúl is - ha lesz - ki fogom fejteni véleményem közléseivel kapcsolatosan.
Hasznos munkát kíváva, tisztelettel,
Murvai Miklós
Hozzászólt: Mindentudó / Kedd, 2008. július 15., 15.33 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Nagyon jól „megaszontad” Attila!
Sajnos az ilyen viszketegségtől (Nagyfokú, állandó, gyakori viszketés, nyugtalanító vágy, ösztön ) szenvedő alanyok már csak ennyit tudnak produkálni. (apropó hiányoztam?? Mur... ú.)
Hozzászólt: szerző / Kedd, 2008. július 15., 14.13 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Tisztelt Murvai Miklós !

Soha nem volt célom az, hogy az emberek jelentős része egyetértsen velem, mivel a publicisztika műfaja egyaránt szül pro és kontra érveket. Én a véleményemet fogalmazom meg, úgy ahogy gondolom, befolyásolás nélkül. Ha ez Önnek nem felel meg, javaslom vegye fel a kapcsolatot a szerkesztőséggel és publikáljon.
Álláspontunk nem egyezik, egyformák nem lehetünk.

Mindenesetre megkérem, hogy sértegetéseitől kíméljen meg, határozottan visszautasítom őket és sajnálom, hogy Ön így viszonyul az írásokhoz és hozzám.

Minden jót kíván
L. Attila
Hozzászólt: Csapd le csacsi / Kedd, 2008. július 15., 10.48 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Tisztelt RMDSZ-esek, itt a megoldás az autonómia életbe léptetésére.
Csak ilyenkor lehet észrevenni, hogy milyen értékes embereket vesztettünk mi szórványmagyarság.
Hozzászólt: Murvai Miklós / Kedd, 2008. július 15., 01.14 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Puli!
Szokásához híven egészen jól összekutyulta a dolgokat. Leírt egy sorozat kijelentõ mondatot anélkül, hogy legalább utalna a “miértekre“. Aztán a belga példával hozakodik elõ, anélkül, hogy a két ott együttélõ náció (flamand-vallon) valóságos, a közös országuk létét fenyegetõ szembenállásáról legalább említést tenne vitapartnerének, valószínû azért, mert akkor az egész példabeszéd „ab ovo“ értelmét vesztené.

Gondom van az Ön „intelektuálisan kiagyalt“ fogalmával is, s ennek az autonómiával és a püspök úrral való társításával. Valószínûnek tartom, hogy „kettősállapolgársági népszavazás“-t illetõen elfelejtette, hogy nem a kettősállapolgárság megadásáról szólt, hanem arról szólt, hogy alkosson-e a parlament a kettősállapolgárságot szabályozó törvényt. Hogy ebben mi az „intelektuálisan kiagyalt“ annak csak Ön a tudora.

Szerintem a létfenntartás az, aminek „ösztönösen kellene működnie“ -és mûködik is be van kódolva minden élõlény génjeibe - sõt a „megmaradást“ – ha ezalatt a magyarságtudat és ezáltal a nemzet megmaradását érti- kell megtanítani/megtanulni. Ha önnek lenne igaza a sorrendet illetõen, akkor semmi dolgunk e világban. Engedje meg, kételkedjem abban, hogy két rabbi közös imája hasznosabb lenne, mint egy, a „kettősállapolgárságról“ szóló törvény.
Ön olyan fogalmakat hasonlít össze, mint a „nemzet lelki egysége“ és a (nemzet) adminisztratív egysége.
Véleményem szerint a „nemzet lelki egysége“ nem több egy szóvirágnál, ilyen filozófiai fogalmat lehetetlen körülírni, az adminisztratív egység óhatatlanul az azonos államrend alá tartozást jelenti. Az igaz, hogy van nemzeti közös akarat, közös óhaj, kultúra stb., de ezek egysége sem fedi a lelki egység fogalmát, gondoljon csak a magyarság vallási sokszínûségére.
Ön tévesen látja, hogy „ a két romániai magyar párt, az autonómiában kifejezetten, adminisztrativ kérdést lát“. Tessék elolvasni akár Csapó autonómia-tervezetét, vagy ennek az rmdsz által kizsigerelt változatát, esetleg a Bakk Miklós tanulmányát, mert ezekben elegendõ támpontot talál „az igazi megtartó erő a szellem az ösztönök, és nem az intézmények“ cáfolatára.
Az autonómia GYAKORLÁSA egy jól behatárolható, részeiben pontosan illeszkedõ INTÉZMÉNYRENDSZERT tételez fel, amelyet az illetõ kisebbségnek kell fenntartania és racionálisan mûködtettnie a közösség érdekében. Ösztönökrõl szó sem lehet! A civilizációról elmondottak, magát a civilizációt kérdõjelezik meg, mert a civilizáció szintje az, amely megköveteli a toleranciát, a még, a humanizmuson is túlmutató emberi empátiát. Más szóval igaz, hogy a vegetáriánus csak növényekkel táplálkozik, de nem minden emberszeretõ kanibál.
A létezõ és mûködõ autonómákra való hivatkozás épp az a fegyver, amelyet Ön a „kivülről nyul bele“ –ként ró fel a jobb helyeken elért civilizációs szintnek.

Két dologban érthetek Önnel egyet:
Az autonómia ugyancsak illuzórikus, addig, amíg nem teszünk érte valamit, a másik pedig az, hogy nem csak parlamentáris eszközökkel kell kiharcolni, de ugyanakkor kizárt az albán, baszk, stb. típusú megoldások, mert ez a magyar hagyományokkal, kultúrával, életfelfogással ellentétes.
Hozzászólt: Jozsef / Vasárnap, 2008. július 13., 12.08 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Attila.Ennel szebb hozzaszolast es igazi ellemzest meg nem olvastam,pelda a hejhatosagi valasztasok a Magyarsag elarulasa(haszon leso Magyaroktol)
Hozzászólt: Nagy István / Szombat, 2008. július 12., 10.10 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Magyarságunk vállalása nem autonómia, hanem egyszemélyi tudatállapot kérdése.

Lehet azon gunyorosan élcelődni, hogy a a közösség védelmez minket, meg, hogy székelyföldieknek eleve jár a területi autonómia, de akkor számolni kell azzal, hogy ez az írás öngól.

A beterjesztő RMDSZ által agyonsoványított kisebbségi törvény tervezete egyetlen, igaz másik háromból összevont képviselőházi bizottságban akadt el, a választott koalíciós társak miatt.

Megyei szintű RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsok alakultak, ott, ahol. Például Aradon. De ezek nem működőképesek, mert a koncepció hibás volta miatt nem is lehetnek azok.

Tusványos NEM az ifjúság meg-, és átnevelésére született! Erről Bognár Zoltán politológus itt írt: http://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&kat=22&what=22738 Szabad eszmék szabad tere címmel, Tusványos – több mint szabadegyetem és diáktábor alcímmel.

Leszerepelt politikusoknak lehet másokat minősíteni, de nem elegáns.

Akire Orbán Viktor neve minduntalan allergénként hat, és az, akit csalánkiütések és rángógörcsök gyötörnek az ne hivatkozzon rá. A taps egyébiránt, évezredek óta, nem a tapsoló hülyeségéről, hanem a hallottak elismeréséről szól.

Romániából 35-en jutottak be az EP-be, nem érdemben, hanem ténylegesen. Csibi Magor Nemzeti Liberális képviselő meg kifejezetten tagadta, hogy a romániai magyarság autonómiájáért bármit is tenne.

Tőkés Lászlón is élcelődhet az ifjú tanárember, de ezzel is önmagát minősíti. (Vajon miket mond gyermekeinknek, akiknek ő az egyik tanára?)

2008. őszéig NEM voltak autonómiapróbálkozások! Voltak, vannak, és lesznek olyanok, akik autonómul gondolkodnak, és tesznek a helyi keretek között, de az egyéni, kisközösségi cselekedetekhez Romániában mindmáig egyetlen jogszabály sem támasz és biztosíték.

Az autonómia eddig is viszonylag keveseket megszólító hívószó volt. Az ő számuk ingadozó, tény, hogy az RMDSZ egyre kevésbé sikeresen alkalmazza, mert a lényegéről már rég lemondott.

Annak reményében, hogy nem elefántcsonttoronyból jönnek a határon inneni gondolatok, jó lenne ha valahol, valamikor a szerző érdemben foglalkozna a hozzászólásokkal is.
Hozzászólt: Nagy Attila, Kökös / Péntek, 2008. július 11., 11.51 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Na itt kezdődnek az iluziók, amikor a nyugati parlamentekben elért autonómiákat lehetségesnek tartjuk itt is. Nagyot tévednek azok, akik a finn parlamentet egy lapra tezik a románnal. Az autonómiatörekvés, mindkét pártnál csupán iluzorikus. Akik meg realista bölcseknek mútatkoznak, azok meg csak látszatbölcsek, csak az impotencia másik formáját nyujtják, az önbénító önvisszafogásét.
Sajnos az autonómiatörekvés, csak egyesek részéről intelektuálisan kiagyalt, ebbe Tőkést is beleértem, és nem a székelység tudattalanjából feltörő, ösztönös megmardnai akarás, de azt hiszem, hogy ez az egész kárpát-medencei magayrságra jellemző, hogy az ösztönös megmaradni akarás nem létezik. A magyar csak az eszével akar megmaradni és nem a szívével. Ezért születnek olyan intelektuálisan kiagyalt halva született ötletek, mint a kettősállapolgársági népszavazás. Ha szakrálisan nincs a szívünkben, minden magyarnak Budapest, mint a zsidónak Jeruzsálem, vagy a mohamedánnak Mekka, akkor mit sem ér egy kettős állapolgárság. Kodálynak ebben az esetben igaza van, hogy a zsidóktól inkább tanulni kellene, mint gyülölni. csak nem tudom, hogy egyáltalán lehetségese a tanulás, mert amit tanulni kellene nekünk a zsdidóktól, annak mér eleve a lelkünkben kellne lennie. A megmaradást nem lehet megtanulni, annak ösztönösen kellene működnie, annak belülről kellene adottnak lennie. Ezért látom fölöslegesnek a nyugati autonómiákról való prédikálásokat. A koszovói albánok nem előadásokat tartottak hanem cselekedtek, és meg is van az eredménye.
De álljon itt még egy zsidó példa, még ha nem is lehet tanulni. Szeged főrabbija, most már enm tudom, hogy Löw Lipót volt-e, vagy Lőw Immánuel, vagy mindkettő, de érdekes példát nyujtanak, a szétszóródott nemzet lelki összetartozására. Lőw Immánuel, minden este, egy időben imédtkozott egy németországi rabbitársáva, hogy a zsidó lelki egységet erősítsék. Ez azt hiszem, hogy erdményesebb volt, mint a magyarság esetében a kettős állampolgárság. Tudom,hogy a kettős állapolgársági törekvés gyakorlatia szempontokat tartott szem előtt, de el kell mondanom, hogy a nemzet lelki egysége fontosabb, mint az adminisztrativ. Sajnos a két romániai magyar párt, az autonómiában kifejezetten, adminisztrativ kérdést lát és tévesen azt hiszi, hogy az intézmények önmagukban megtartanak, na ebben nagyot évednek. Az igazi megtartó erő a szellem az ösztönök, és enm az intézmények. Annyi idő után szomorúan mondhatjuk el, hogy az a magyar leki egység, a Kárpát-medencében még nem valósult meg, amelyről Kodály álmodott. Az egységet kivülről, intézményese nem lehet létrehozni, annak valahol belülrő, spontán módon kell létrejönnie. Minden képes megvalósulni, ha csak annyit teszünk, hogy az útból elhárítjuk az akadályokat. de ameddig egy olyan civilizációban élünk, mely mindenben kivülről nyul bele, addig maga a civilizációnk az egyik legnagyobb akadálya a megmardásunknak.

Aztán meggondolkodtat a következő eset, az intézményes esélyeinket, a román parlamenten keresztül. Nem olyan rég, egy stoppos út alkalmával, felvet egy fiatal nő. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy román apától és magyar anyától származik, és Belgiumban él. Hirtelen, mint egy törrel döfött felém, hogy a magyarok itt Romániában, milyen nacionalisták. Erre példát is adott, azzal, hogy a magyar családokban sok helyt a szobában ott egy kicsi magyar zászló és a székelyek éneklik a Székely Himnuszt. a belga példával hozakodott elő, hogy ott a nációjával nem hivalkodik senki. Én azzal vágtam vissza, hogy Funár nemzeti színű városfestése melett eltörpülnek a magyar loobogók, erre nem szóllt semmit és más témára tért. Mondanom sem kell, hogy az eredeti román intoleranciával tért haza nyugatról a hölgy. Ez az eset eléggé meggondolkodtat a nyugatosodási esélyeinket illetően.

Az egyik román teológus, Dan Zamfirescu, az ortodoxiát és a katolicizmust összehasonlító könyvében azt írja, hogy az ortodoxia közelebb áll az iszlámhoz, mint a nyugati kereszténységhe, vagyis a katolicizmushoz. Ha ez netalán igaz, akor gondok vannak. Másod és harmad generációs, nyugaton élő arabokból lesznek terroristák, és nem utcagyerekekből, hanem orvosokból. Valyon akkor a románok is ilyen immunisak nyugattal szemben?
Hozzászólt: Anti NI / Csütörtök, 2008. július 10., 21.05 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

"Tőkés legutóbb skót, baszk, flamand és finn kisebbségi képviselőket vitt magával Sepsiszentgyörgyre, ahol ismét elmondták, hogy milyen klassz dolog náluk az autónómia, próbáljuk meg mi is." Mondjuk őszintén ki: alkotmányosan, a parlamentben érték el. Ezt akarja az RMDSZ is .
Hozzászólt: Jenő / Csütörtök, 2008. július 10., 20.31 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Bravó !
Hozzászólt: Nagy Attila, Kökös / Csütörtök, 2008. július 10., 18.29 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Autonómiatörekvés gyakorlatilag nincs, csak eredménytelen szóbeszéd az autonómiáról, és ebben mindkét magyar párt egyformán eredményes, vagyis impotens.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'