JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 25., 17.05

Az USA ellen fordul a Monroe-doktrína?

Közel kétszáz éve a Monroe-doktrína az Egyesült Államok külpolitikájának vitathatatlan alaptézise. James Monroe elnök 1821-ben, azaz a gyarmatosítás korszakában fogalmazta meg a „le a kezeket az amerikai kontinens(ek)ről” című politikai credót.

A Monroe doktrína szerint az európai hatalmaknak nincs mit keressenek az Újvilágban, melynek ügyeit csakis maguk az amerikai kontinens országai és lakói dönthetnek.

A Monroe-doktrína nevében az Egyesült Államok támogatta valamennyi latin-amerikai gyarmat-ellenes felszabadító mozgalmat, a doktrína nevében vásárolta meg Oroszországtól 1867-ben az akkor értéktelen földnek tekintett Alaszkát, s szintén a nevében indított háborúban kényszeríttette Spanyolországot 1898-ban utolsó latin-amerikai gyarmatai, Kuba és Puerto Rico feladására.

Csakhogy az európai gyarmatosítók kiűzése nemegyszer az Egyesült Államok befolyásának kiterjedésével járt. Különösképpen a középamerikai és karib-tengeri instabil kis országokban valós washingtoni gyám alá kerültek. Aminek nem mindig örültek. Mindenekelőtt Spanyolország kedvenc „gyermeke”, a hűséges Kuba vette zokon az anyaországgal való kapcsolatok kényszerű áthelyezését Washington felé: Fidel Castro 1959-es forradalmát a paternalista, katolikus latin-amerikai életszemlélet szembefordulása az individualista, protestáns angol-szász életfelfogással ugyanúgy táplálta, mint a szocialista eszmék.

Washington a mai napig nem heverte ki a Monroe-doktrina durva kubai áthágását. Mert annak tekintette, főleg miután Castro Moszkva oltalma-befolyása alá helyezte szigetét.

Hosszú ideig Kuba volt az egyetlen rebellis. A szembeszegülés azonban felerősödik. Nicaragua, Bolívia, Ecuador és mindenekelőtt Hugo Chavez, Venezuelája amolyan „ellen-Monroe” doktrína terjesztésén fáradoznak. Amely valahogy úgy szól, ezúttal Washingtonnak címezve: le a kezeket Latin-Amerikáról.

Latin-Amerika jelentős, nagy országait – Argentína, Brazília, Mexikó, Columbia – hidegen hagyja az „ellen-Monroe” doktrína, de a kicsik szorgalmasan törnek borsot Washington orra alá. Legutóbb Venezuela elnöke az orosz hadiflották hívta meg hadigyakorlatra az USA holdudvarának tekintett Karib-tengerre, s Moszkva természetesen nem hagyhatta ki az alkalmat Washington felbőszítésére. A nukleáris meghajtású hadihajót is tartalmazó flotta a minap el is indult az amerikai kontinens felé.

Noha a Monroe-doktrína durva megsértéséről van szó, az Egyesült Államok alkupozíciója nem túl erős: egy hónappal ezelőtt ők is hasonló erődemonstrációt tartottak az oroszok által saját „tavuknak” tekintett Fekete Tengeren, amikor hadihajókkal, katonai repülőgépekkel szállítottak humanitárius segélyt Grúziának.

Az orosz flotta Venezuelával közös Karib tengeri hadigyakorlata nem több, mint szalmatűz, célja a bors törés Washington orra alá. A Latin-Amerikában terjedő „ellen-Monroe” azonban alighanem komolyabb kihívást jelent hosszú távon az Egyesült Államoknak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Árpád / Vasárnap, 2008. szeptember 28., 22.15 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Hát persze hogy nem megy e végtelenségig az USA-nak sem, amit Bush tett az amolyan Gyurcsány féle magas rangu hazugság, a különbség csak az hogy amig Gyurcsány csak a magyarokat hazudtolta meg, addig Bush féle kormány az egész világot. A katonai beavatkozásokról ne is beszéljünk...

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'