Csapnivaló hatékonyság

Gyakran vita témáját képezi a közpénzeknek szégyenletesen alacsony hatékonysággal történő felhasználási módja.

Vidéki riportútjaim során számos alkalommal voltam kénytelen szembesülni egy-egy sokmillió lejes ráfordítással elkészült kő-, esetleg aszfaltburkolatú út silány voltával, felújított középületről lespórolt anyag és munka égbekiáltó valóságával. Mert nálunk hivatalosan is elfogadott álláspont a középítkezésnek a magánoshoz viszonyított méregdrága volta, efölött előzékenyen hunynak szemet. Még akkor is, ha a közelben zajló, hasonló méretű magánépítkezés a kincstárinak a töredékébe kerül. Alkalmam volt olyan középület bővítési, felújítási munkálatot látni, amelyik a tőle hajításnyira zajló, nagyjából hasonló méretű magánvilla építkezési költségeinek az ötszörösébe kerül, de senkinek eszébe sem jutott vizsgálatot indítani a pénzhiány miatt elakadt középítkezés ügyében, annak a folytatását kizárólag további közpénzek folyósításához kötik.
Sajnos, anyanyelvű kultúránk terén sem állunk jobban. E megállapítást a néhány nappal ezelőtt lezajlott, Mentsük meg a kassai színházat című világméretűvé dagadt kezdeményezés megismerése érleltette meg bennem. Mert ugye, a világhálón hozzám is eljutott a felhívás a kassai Thália Színház veszélyeztetett sorsáról, s a november 28-i, 40 éves jubileumi gálaestnek az interneten történő követési lehetőségéről. Mivel évek óta rendszeresen részt veszek különféle karitatív munkában, támogatásban, azonnal felkaroltam az ügyet. Sok ismerősömhöz, barátomhoz továbbítottam a felhívást annál is inkább, mert a célból honlapot is működtető szerkesztők igen kedveseknek, előzékenyeknek mutatkoztak: elküldték a Feláldozott nemzedék című rádióriport hang-, illetve írott változatát; ismertették a támogatójegy megszerzésével igénybe vehető, a gálaest internetes közvetítésének a megtekintési módját; a kassai színházigazgató üzenetét, továbbá a felhívás nemzetközi hatásának a mértékét. Vagyis, 47 ország 847 városából 13 541 magyar látogatta meg a honlapot. Természetesen, magam is támogató jegyet óhajtottam, ami az értesítés szerint, az anyaországiaknak 3000 forint, az európai magyaroknak 11 euró, míg a nagyvilágban élők számára 18 amerikai dollár befizetése révén vált lehetővé. Ugyanakkor afelől is tájékoztattak, hogy a támogatás összegének tulajdonképpen csak a 33%-a jut el a színházhoz, mivel a többi pénz elmegy a különféle adókra, bankilletékekre, a közvetítést jutányosan végző vállalat, illetve a szervezők munkájának a honoráriumára. – Jól van, egye fene, egyharmad is valami – morfondíroztam és elrohantam a bankba, amelyikben folyószámlával rendelkezem, hogy átutaljam a magyarországi folyószámlára a magam 11 euróját. Mielőtt azonban eurót vásároltam volna, megkérdeztem, mennyibe kerül az átutalási illeték. Szinte fejbe kólintott a válasz: 33 euró. De hát ez nem lehet – motyogtam értetlenül, de amint megismételték, új ötletem támadt. Az OTP aradi kirendeltségébe futottam, ahol végighadartam az óhajomat: bankszámlát akarok nyitni, hogy átutalhassak Magyarországra 11 eurót. Amikor azonban megtudtam, hogy náluk jutányosan is csak 30 euró illeték mellett tehetem, végképp elment a kedvem tőle. Nem a támogatástól, hanem az égbekiáltóan alacsony, 8,92%-os hatékonyságától. Mert a szervezőknek, ha a világ számos országában nem is, de ott, ahol az anyaországon kívül a legtöbb magyar él, nálunk feltétlenül nyitniuk kellett volna egy bankszámlát, ahonnan a begyűlt pénz talán ugyanakkora vagy kevéssel több illeték kifizetésével, mint amennyit egyenként felszámítottak, át lehetett volna utalni a kassai színház számlájára. Meglehet, az én készülékemben a hiba, de 8,92 % hatékonyságú támogatásra nem vagyok hajlandó befizetni, mivel a nemes ügy a sok bába közötti gyermekként veszik el. Gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki a kassai színházat 11 eurónál jóval nagyobb összeggel szívesen támogatnám, ha a pénzemnek a zöme valóban eljutna hozzájuk.