http://www.emol-travel.ro/
Kedd, 2009. január 06., 22.24 – Vízkereszt, Boldizsár
 
Magunkról
 
Irodalmi Jelen
Irodalmi Jelen Konyvek
Böszörményi Zoltán  honlapja

Rădoi együttérzése

  
Hétfõ, 2008. március 03., 19.30

Mindig is „bámultam” országunk többségi nemzetének egyes tagját, milyen leereszkedő és együtt érző tud lenni, amikor valakit valamilyen nyilvánvaló sérelem ér, s abban neki is volt némi szerepe.

A Steaua–Kolozsvári CFR (3:1) bajnoki mérkőzésen a listavezető kolozsváriaknak két jogos 11-est nem adott meg Alexandru Tudor játékvezető. Meccsnézés közben hallom a kommentátort, ahogyan mondja, igen szerinte is 11-es volt, majd fél percre rá Tudor segítségére kell, mondván messze állt az esettől, ezért ez számára egy nehéz eset volt, tehát bocsánatos bűn, hogy elnézte. Jóól van! Mondom magamban, s nézem a mérkőzés végi nyilatkozatokat. Mirel Rădoi, a nagy mindent megmondó (egyébként ezúttal higgadtan és okosan nyilatkozott) steáuást kérdezik a riporterek: mit szól a két meg nem adott 11-eshez? Ekkor mintha gombnyomásra bekapcsolt volna a nemzeti öntudat, s leereszkedően és együtt érzően (persze Tudor játékvezetővel) azt nyilatkozta: „hát igen, meglehet, hogy Tudor hibázott, hogy nem adta meg azt a két 11-est, de nem szánt szándékkal tette, hát ő is ember…”.

Hát igen, Tudor is ember, ez tény és való, s hogy FIFA-bíró létére szokott hibázni, újabban elég sokat és egyre gyakrabban. Viszont én arra lennék kíváncsi, ha ez fordítva történt volna, azaz a Steauának nem adott volna meg két 11-est a játékvezető, akkor is ennyire leereszkedő és együtt érző lett volna Tudorral Rădoi? Kétlem! Nem beszélve násznagyáról, Gigi Becaliról, aki két héten keresztül csak a keresztvizet szedte volna le Tudorról (mint ahogy annak idején megtette ezt már többször is, mondván, hogy az ország legkorruptabb játékvezetője).

Annak idején államvizsga dolgozatomat a játékvezetés labdarúgásra gyakorolt hatásairól írtam. Emlékszem könyvészetemben szerepelt egy játékvezetői kézikönyv (amelyből a játékvezetőket is tanítják), amelyben fehéren feketén le van írva, hogy egy játékvezetőnek milyen irányú mozgása kell legyen a pályán és, hogy igyekeznie kell, mindig akcióközelben lenni. A kézikönyvben az szerepel, hogy a 16-oson belül zajló játéknál, a játékvezetőnek a 16-os azon sarkán kell állnia, ahonnan a partjelzőre és a játékra egyaránt tud figyelni. Ezzel szemben a Steaua–Kolozsvári CFR mérkőzésen, e két vitatott esetnél Tudor játékvezető nem ott állt, tehát szakmailag hibázott és nem emberileg.

Talán a román pontvadászat győztesével kapcsolatban még mindig igaz lenne a régi edzők nagy mondása: miszerint ha tudni akarod milyen helyen végez csapatod a bajnokságban, kérdezd meg Tata Jeant (Jean Pădureanu, a Besztercei Gloria elnöke) hányadik helyre tette a csapatod. És ez sajnos nemcsak a felsőházra érvényes…
 

Szóljon hozzá

http://www.verbita.ro