JelenHaz
Szombat, 2019. december 07., 20.41

Csak semmi pánik!

 
 
2019. december 02., 17.21
Hétfõ

Olvasom a különböző témájú e-maileket, küldeményeket, és néha csodálkozom, mert sok a bődületes marhaság, amivel az emberek fejét tömik. Néha azonban felkapom a fejem… A napokban olvastam egy érdekes hírt: orosz tudósoktól ered, de német fordításban, miszerintdecember hónapban egy szokatlanul erős úgynevezett napviharraszámítanak. A téma különben nem új, akit érdekel, az interneten bőven talál anyagot. Geomágneses vihar már többször is elérte földünket, legutoljára a kanadai Quebec tartományban volt érzékelhető 1989-ben, amikor hatmillió háztartás maradt elég sokáig áram nélkül. Csillagászati jelentések szerint egy ilyen hatalmas napvihar 2600 évvel ezelőtt már lecsapott a Földre és óriási pusztítást hagyott maga mögött, de az legalább tízszer nagyobb volt, mint amelyek az utóbbi időkben elérték a Földet. (Hogyan tudnak ilyen pontosan méricskélni? – kérdezem.) Mártavaly is megjelent egy közlemény, mely 10 meghökkentő előrejelzésttartalmazott 2019-re. Nos, már csak egy hónapunk van hátra, a tízből az egyik, miszerint Németországban recesszió következik be már biztos, a többi még nem dőlt el, köztük talán a „legrázósabb” sem, hogyegy X. osztályú napkitörés kétezer milliárd dollárnyi kárt okoz. Tehát nem csak orosz okoskodásról van szó!

Szakértői vélemények szerint, hasonló jelenségek bármikor bekövetkezhetnek, és hatásuk bolygónkra kiszámíthatatlan. Napjainkban egy ilyen, nagyobb méretű esemény súlyos hatással lehetne Földünk elektromos rendszerére, az egész hálózatot megrongálná. Ha a hatás minimális, és csak bizonyos területre korlátozódik, akkor napokig tartő sötétségre számíthatunk, de ha erősebb...

Na, még csak ez hiányzik! Persze mindenkit kérek, csak semmi pánik! Nem szeretnék rémhírterjesztő lenni, én csak közvetítem, amit olvasok, és amit bárki olvashat.

A dolog különben azért foglalkoztat, mert manapság az Unió berkeiben, a migráció után, a legizgalmasabb téma a digitalizálás. Ennyire fontos ez, ha nem digitalizálunk mindent, akkor nagy bajok lesznek? Vagy éppen az ellenkezője igaz?

Most egy perc kitérőt. Mi, az idősebb generáció, akik, mondjuk egy parányit belekóstoltunk a háborús idők izgalmaiba, szóval nekünk egy kis áramkiesés – kicsit cinikusan – lehetőség a hosszú alvásra, nyugalomra. Mi annak idején megszoktuk a petróleumlámpát, egy jó zseblámpa nagy érték volt, és ha nem volt piac, akkor ettük, amit otthon összekapartunk. Sajnos a nagyon szegénynek nem volt tartaléka, nem volt mit kaparnia. A kegyetlen háborúkban nemcsak a bomba, nemcsak az ellenség fegyvere gyilkolt, de milliók haltak éhen.

Ne jöjjön ilyesmi soha vissza, ezt kívánom az utánunk következő generációknak, de ez sokban tölük is függhet! Azt viszont túlzásnak tartom, hogy mindent rábízunk a digitalizálásra, ami az élet szinte minden területén felborítja a megszokott rendet. A jövőben már a munka örömét is elveszik az embertől, lassan mindent automatizálnak, jönnek a robotok. Az ember, természeténél fogva szereti munkáját, amit önmaga végez el, saját tehetsége és képesítése révén. Ez már nem lesz a jövőben. Mert a gépeknek nincsenek érzései. A robot nem dühöng, de nem is nevet, nincs szimpátia, de vitatkozás sem, csak teljesít. Unalmas és utálatos!

A világ a jövőben elviselhetetlen lesz, ha egyáltalán megmarad. Mert nem leszünk azok, akik eddig voltunk, az emberi érzések átalakulnak, mert befagyasztják őket. De mi lesz például, ha a fantasztikus mennyiségű fegyvert, amit évtizedek óta gyártanak, egyszer majd fel kell használni, mert egy rosszul programált mesterséges intelligencia így dönt?! Akkor elindul az öldöklés, a pusztítás.

Visszaugorva az elejére, ha mégis jönne egy ilyen kiszámíthatatlanul erős napvihar, akkor minden digitális rendszer leállna, hiszen a digitális információ és elemei, még áram alatt is érzékenyek, és meghibásodhatnak, ezt minden számítógép-használó tudja.

Mindezek ellenére, semmi pánik, remélem, hogy sem decemberben, sem jövőre, nem lesz napvihar.

Hollai Hehs Ottó, Németország

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'