Vasárnap, 2018. augusztus 19., 19.12

Ellentmondások* világa (I.)

 
 
2018. május 16., 19.16
Szerda

Nem tudom, más idős ember, hogy van ezzel, de én már nagyon türelmetlenül olvasok. Ennek egyik valószínű oka, hogy sürget az idő, még sok mindent el kellene olvasni, másodszor pedig, hogy állandóan csalódom, mert úgy látom, hogy jóformán semmi nem valósul meg a rengeteg „bölcsességből”, a jó szó nehezen ragad az emberekre. Arra várok, talán valami változik.

Mintha hiába olvasnánk! Ragyogó elmék születtek erre a planétára, nincs olyan kérdés, probléma az Univerzumban, az emberi szellemnek nincs olyan rejtélye, amiről ne írtak volna már véleményeket, tanulmányokat, útmutatást – és mégis, a gyakorlat azt mutatja, a Világ rossz irányba halad. Valahol baj van!

Márai mondta egyszer, hogy ha ő kormányon lenne, felszólítaná a nemzetet; olvassanak, mertnem olvasnak eleget. Hisz az a nép elpusztul, amelyik nem olvas. Nem tudom, Márainak mennyire van igaza, de talán a Nyugat azért hanyatlik, mert kevesebbet olvasunk, vagy (és főleg) nem szívleljük meg az okos írástudók intelmeit? Ez az egész így, kicsit iskolásan hangzik, de sajnos a probléma már elég régi. Az írástudók szerepéről már elég régen vitáznak, mint mindenről, erről is könyvek, tanulmányok tucatjai jelentek meg, részben dicsérő, részben erősen bíráló írások. Természetesen ezeket is írástudók fogalmazták. Nem szeretnék a témában eltévelyedni, de egy észrevételt – nem tudom, kitől ered, de igaznak tartok – ide csatolnék: az értelmiségiek, ahelyett, hogy az univerzális igazság keresésére használnák tehetségüket, bizonyos konkrét eszmék, ideológiák, sőt, hatalmi érdekek szolgálatába állnak.Ezek szerint az írástudók is árulják magukat. (Valamiből élni is kell.)

Zavaró és ellentmondó, ha hasonló kulturális szférába tartozók különbözőképpen értelmezik a dolgokat, mindegyik a maga igazát hirdeti, nem ritkán érdekeiknek megfelelően, így az eszmék, tanítások káoszában nehéz eligazodni. Ez akkor is érvényes, ha válogatás nélkül, olvasmányainkon keresztül keressük az élet igazságait, de a vélemények zűrzavarában nem találjuk.

Szinte sarkigazság, hogy a nyomtatott, vagy bármilyen módon közzétett szónak óriási a felelőssége, mert befolyásolja az embereket gondolkodásmódjukban, elképzeléseikben, de tettekre is késztetnek, melyek néha nagyon veszélyesek. Ez volna tehát az írástudók felelőssége. Erre viszont most nincs cenzúra, mindenki mondhat, hirdethet akármit. Az igazság talán ott lehetne, hogy egy bizonyos kiválasztott csoport, az okosak legokosabbjai, kiválasztanák azt, ami mindenki számára elfogadható és az egész emberiség hasznát szolgálná. Félek, naiv elképzelés, utópia, ilyen okos szelektálás nincs, talán nem is lesz, mert más okosak állíthatják, hogy ez szellemi diktatúra.

A végletekig lehet a témát göngyölíteni, már azt a kérdést is felvetették, hogy a homo sapiens esetleg egy evolúciós „melléfogás”, hiszen sok mindent rosszul csinált, más fajokat kiirtott, a természetet tudatosan tönkreteszi és úgy látszik, saját magát is képes elpusztítani.

Sokan mégis védik az embert, és hisznek benne! Szerintük az ember megjelenése az Univerzumban adott az egésznek értelmet, hiszen magát a létezést a Földön, ember nélkül nem is tudnánk értelmezni, nem tudnánk a dolgok lényegét megmagyarázni, megérteni és így tovább.

Évezredek alatt az ember szellemileg hatalmasat fejlődött, ma már mindent meg tud vitatni, értelmezni, pl. magának az elmének is több magyarázata van: a buddhisták szerint az elme egy olyan titokzatos erő, mely tulajdonképpen külső és belső világunk megteremtője, míg más, misztikus megfogalmazás szerint az elme egy szellemi lény és maga a személy. Egyszerűbb megfogalmazás, ami közel áll a mai materialista gondolkodáshoz, hogy az elme nem más, mint egy gondolkodási központ, a tudatos gondolatok és az érzékelések tárháza.

A fentiek alapján állíthatjuk, hogy az ember a teremtés koronája! Vagy mégsem? Igaz, hogy az emberi elme csodákra képes, de sajnos, ez az elme állandó ellentmondásokat termel.

 

Hollai Hehs Ottó, Németország

 

* (Ellentmondás = logikátlanság, következetlenség, paradoxon.)

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'