Európai jelöltlisták

Közös európai listákat javasol Emmanuel Macron francia elnök az EU megreformálása egyik lépéseként. A javaslat szerint az európai parlamenti (EP-) választásokon a jelöltlistákat nem országosan állítanák össze, mint eddig, hanem EU-s szinten. Minden választási lista első 7 helyén 7 különböző országból származó jelölt szerepelne.Macron elképzelését érdemes fontolóra venni, hiszen megerősítené az európai szemléletet, közelebb hozná az EU-t és az uniós témákat a lakossághoz. 2014 óta elvileg már az EU-s szinten a pártszövetségek, nagy politikai tömbök szállnak versenybe a választók kegyeiért, de úgy, hogy minden országban csak az adott pártcsalád ottani tagpártja, vagy tagpártjai jelöltjeire lehet szavazni.Például, aki a jobboldali beállítottságú Európai Néppártra (EPP) akar szavazni Erdélyben (vagy általában Romániában), akkor csakis annak romániai tagpártjaira, vagyis a PNL vagy az RMDSZ jelöltjeire szavazhat. A szintén EPP-tag Fidesz, vagy német CDU, vagy francia gaulleista jelöltjeire viszont nem, azok csak Magyarországon, illetve Németországban, vagy Franciaországban indulnak, csakis ott lehet rájuk szavazni. És Magyarországról sem lehet például az RMDSZ-re, vagy a felvidéki Magyar Koalíció Pártjára (MKP)-re szavazni, vagy Németországból a Fideszre.Macron terve szerint a közös EU-s listák révén kibővülne az EU-s polgárok választási lehetősége, illetve az EP-választások markánsan elkülönülnének az országgyűlési választásoktól. Hány európai ember (főleg keleten) nem panaszkodik, hogy EP-választáson is csak saját országa csapnivaló politikai kínálatából választhat. A közös listák révén viszont Romániából is lehetne dán, finn, holland, lengyel, litván, portugál stb. stb. jelöltekre szavazni, és a romániai jelölteknek sem kellene többé kizárólag belföldi szavazatokra korlátozódniuk.Talán ennél is fontosabb változás lenne, hogy az EP-választás valóban EU-s témákról szólna. Jelenleg szinte minden tagországban a választás belpolitikai csatákba torkollik, mindenütt a belföldi témák dominálnak. Közös EU-s listák révén ez szinte teljesen kiküszöbölhető lenne: az országos politikai feszültségek helyét átvennék az uniós szintű ideológiai alapú megmérkőzések. Gondoljunk csak bele, hogy 7 különböző tagországból álló jelöltcsapat menne el kampányolni bármely országba, bármilyen nagy pártcsalád (szociáldemokrata, kereszténydemokrata, liberális, környezetvédő stb.) színeiben. Közös listán például a német, cseh, magyar, horvát, olasz, svéd és ír jelöltcsapat nyilván nem az adott ország sajátos problémáiról fog beszélni, sem Svédországban, sem Olaszországban, sem máshol.Macron elképzelésének azonban hátrányai is vannak, nemcsak hogy közelebb hozhatja az EU-t a polgárokhoz, hanem – paradoxon módon – ugyanúgy eltávolíthatja a politikai elitet a választópolgároktól, megnehezítvén a számonkérést. A jelenlegi helyzetben a választók akár személyesen is kapcsolatba léphetnek a saját köreikből kikerülő EP-képviselőkkel, anyanyelvükön jelezhetik a felmerülő gondokat, problémákat, figyelemmel követhetik 5 éves parlamenti tevékenységüket. Spanyolországban megválasztott magyar EP-képviselőt vagy Csehországban megválasztott svéd EP-képviselőt viszont nehezebben közelíthetnék meg választói, arról nem is beszélve, hogy az EP-képviselő mennyire lenne tisztában választóinak az Unióval szembeni elvárásaival, menyire képviselné azok valós akaratát és mennyire a pártcsaládok ideológiai vonalát.