Kedd, 2018. július 17., 07.09

Év végi gondolatok

 
 
2017. december 27., 18.05
Szerda

Ismét eltelt egy év, legszebb ünnepünk a karácsony után csak egy hét, és itt a szilveszter, az új év, a szórakozás, mulatozás és a jókívánságok időszaka. Persze minden relatív, mert ami a gyermeknek, a fiatalnak, sőt még a középkorúnak is, jó és szép, izgalmas, az egészen más az idősebb generációnak.

– Hogy repül az idő, egy évvel megint öregebbek lettünk – általában ezt hallani a nagyszülők háza táján.

Mi is az idő? Nincs egyértelmű válasz, az emberi kultúra, a filozófiai gondolkodás egyik legizgalmasabb kérdése ez mindmáig. Nem kezdeményezek vizsgálatot, vagy kutatást az idő fogalmának meghatározására, ebbe már sok okos fej belebetegedett, de egy-két érdekes megjegyzést szóvá tennék. – Mi hát az idő? –ha senki sem kérdezi: tudom!, ha kérdik tőlem, és meg szeretném magyarázni: akkor nem tudom! Így okoskodott Szent Ágoston, korának egyik legnagyobbja, másfél ezer évvel ezelőtt.  Egy mai vélemény: – Az idő lényegében nem más, mint amit az óra figyel. Ez Woody Allen okoskodása. Szerintem mindkettő jó, szellemes, és találó. Hát így gyorsan megtanultuk a leckét. 

Természetesen az is igaz, hogy: A Múlt elmúlt, a Jelen csak egy pillanatig tart a Jövő minden! Ez a régi perzsa Mazdaznan-filozófia.

Ám térjünk a tárgyra, mi volt 2017-ben, mi lesz jövőre? (Ejnye, még valamit. A „reális” idő mellett, amin nem lehet vitatkozni, van egy szubjektív megítélése is az időnek, és ez változhat az eseményektől függően, de korok szerint is. Mert nem mindegy, hogy a fogorvosnál várok a „karosszékben” vagy a kapu alatt ölelem a kislányt, akit a mozi után hazakísértem. És az öregek számára, ahogy már említettem, a szilveszterek rém gyorsan követik egymást.)

Az idei év nekem például úgymond pocsék volt. Ez szubjektív vélemény, csak rólam szól, engem illet, de a publicista ezt nem engedheti meg, számára az általános, a köz állapota a mérvadó. A múlt év, mint az utóbbi kettő, három, a Köznek is pocsék volt. Talán ne beszéljünk az egész világról, de nekünk, magyaroknak és nekünk, európaiaknak, biztosan pocsék volt. Lehet, hogy ezt nem mindenki vette észre, sőt, lehetnek olyanok is, akiknek egyenesen jól ment, nekik bejött az év, de a nagy átlag csak mérgelődött, idegeskedett, és sokan féltek, és még mindig félnek, mert a terror itt él közöttünk, nincs biztonság, a karácsonyi vásárokat betontömbökkel védik.

Mert a világ teljesen meghülyült, és ezt nem én találtam ki, ezt hallom, olvasom minden irányból (csak a politikusok felől nem, akik szerint a dolgok igenis jól mennek).

„A világ a feje tetejére állt, nem csak Magyarországon, a teljes fogyasztói társadalom teljesen meghülyült” – mondta a napokban egy értelmesnek látszó és  ismert „atyafi” – egy művész – Budapesten, persze sokan rögtön lerohanták, mert a kormányt is bírálta.

A világ elsősorban azért megy teljesen rossz irányba, mert egyszerűen nem veszik figyelembe a józanésszel gondolkodók véleményét, senkire nem hallgatnak, azokra sem, akikről pedig tudják, hogy szellemileg felettük állnak. Ma nem számít semmi, csak a pénz megszerzése, és sokszorosítása. Nem számít a túlszaporodás, az energiakrízis, a küszöbön álló általános vízhiány, a fegyverkezés állandó növelése, az állandó háborúzás, semmi nem érdekes, az sem, hogy Afrikában éhen, szomjan hallnak az emberek, és akik megmaradnak, ide jönnek hozzánk, mert remélik, hogy itt életben maradnak. Politikusok kezében a sorsunk, vezetőkében, akik nem olvasnak könyveket, melyekben világosan figyelmeztetnek a veszélyekre, és még megoldást is ajánlanak, nem, ezeknek a „nép által” megválasztott „kóklereknek” semmi nem fontos, csak a hatalmuk, és a jó fizetésük megtartása. Mindig azt mondják, amit a Párt, és a Tőke elvár tőlük.

Mi lesz jövőre? Semmi új nem lesz a nap alatt, az események haladnak a maguk útját, de mire unokáim megnőnek, már sok lesz, nagyon sok lesz a baj, és a múltat nem lehet majd visszapergetni. Az Idő fogalmát nem tudtuk ugyan meghatározni, de egy dolog biztos, s ezt mindenkinek meg kell tanulnia, az IDŐ könyörtelen.

Nincs megoldás. Várunk hátha csoda történik… Nem lesz csoda, csak ha el kezdünk gondolkodni, és sorsunk irányítását saját kezünkbe vesszük.

Minden barátomnak, ismerősömnek, a lap minden munkatársának és olvasójának egy reményteljes, boldog új évet kívánok!

 

Hollai Hehs Ottó, Németország


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Sanyi / Vasárnap, 2017. december 31., 17.13 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Tisztelettel jelentem, hogy mi a brigaddal elolvastuk a cikket, de nem sokat ertettunk belole. Olyan nesze semmi, fogd meg jol. Mi mit kellene maskepp csinaljunk? Mit akart a szerzo gyakorlatilag kozolni?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'