Szerda, 2018. augusztus 15., 03.03

Globális kihívások

Kína és a harmadik világ: ezek lesznek a nyugati civilizáció legjelentősebb kihívásai a belátható jövőben, figyelmeztetett Samuel Huntington híres amerikai politológus a „Civilizációk összecsapása és az új világrend” című 1995-ben kiadott mérföldkő-művében.

A jobboldali beállítottságú Huntington távolról sem volt olyan optimista, mint liberális honfitársa, Francis Fukuyama, aki a történelem végét vizionálta 1992-ben, rögtön a Vasfüggöny összeomlása és a kommunizmus látványos bukása után. Fukuyama szerint a kommunizmus összeomlása után nemcsak az ideológiai szembenállás szűnik meg, hanem az emberiség évszázados keresgélése, a különféle szociális, politikai és gazdaság kísérletek is. Érvelése szerint a nyugati polgári demokrácia és a piacgazdaság olyan sikert aratott minden más világboldogítónak kikiáltott alternatíva fölött, hogy mindenki elfogadja modellnek, s az egész világ előbb vagy utóbb afelé halad. Nem kell tartani fasizmustól, kommunizmustól, vagy egyéb torz agyszüleményektől, az egyéni kibontakozást lehetővé tévő demokráciát és a tömeges jólétet biztosító piacgazdaságot senki sem kérdőjelezheti meg komolyan.

Huntington ellenben a szembenállás folytatását vizionálta, csakhogy nem ideológiai tömbök között, mint 1989 előtt, hanem civilizációs törésvonalak mentén. Szerinte a nagy emberi közösségek vallási-kulturális önazonosulás alapján szerveződnek, a szembenállás ezek alapján fokozódik. Huntington 7-8 civilizációt különböztetett meg, de szerinte a katolikus-protestáns nyugati civilizáció viszonya nem is annyira az ortodox világgal lesz feszült, hanem mindenekelőtt az egyre radikálisabb iszlám világgal. Műve azért kavart óriási vihart mifelénk, mert a mellékelt térképeken a nyugati civilizáció és az ortodox világ választóvonalát például a Kárpátok bércein, az ezeréves határ mentén húzta meg, illetve a szomszédban a szenvedélyesen Európa-párti Nyugat-Ukrajna és az eloroszosodott Kelet-Ukrajna között.

A Harvard Egyetem politológia professzoraként Huntigton figyelmeztette az USA-t, hogy a legnagyobb globális kihívást Kína, az iszlám világ és Fekete-Afrika jelenti majd.

Fukuyama elképzelései nemigen váltak be (Nyugat-Európa például a nemzet-, vallás-, identitás- és nemiségmentes társadalmi utópiáról ábrándozik), Huntington elmélete viszont annál inkább. A nyugati civilizáció számára valóban Kína és a harmadik világ jelentik a legnagyobb globális kihívást. Kína hatalmas gazdasági fejlődése romokba dönti a hagyományos európai és amerikai ipart. Kína jóformán a világ műhelyévé vált, mellyel szemben a nyugati világ tehetetlen, egyszerűen képtelen megtalálni az ellenszert, még ha Trump például az ezzel szembeni gazdasági fellépést tűzte is zászlajára. Washingtonban legalább tudomást vettek a problémáról.

Az iszlám világ és Fekete-Afrika viszont népességrobbanásával okoz hatalmas kihívást. Ami tömeges migrációt okoz. A Nyugat ezt sem képes kezelni, főleg, hogy ez nem is annyira a még mindig fiatal(abb) és robusztus USA-t érinti elsődlegesen, hanem az elpuhult, elöregedő, politikailag szenilisedő Európát. Amely még a probléma felvázolására sem képes, nemhogy megoldáskeresésre. Holott a pontos diagnózis megállapítása minden gyógykezelés alapja.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Sanyi / Csütörtök, 2018. február 08., 23.15 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

\"eloroszosodott Kelet-Ukrajna\" Viccelodunk, viccelodunk...:D

\"Kína hatalmas gazdasági fejlődése romokba dönti a hagyományos európai és amerikai ipart.\" - mi hianyzik, peldaul Europanak? A banyaszat? Az acelipar? A textilipar? Valoszinuleg egyik se, sot, orul, hogy megszabadult tole.

\"a még mindig fiatal(abb) és robusztus USA-t érinti elsődlegesen, hanem az elpuhult, elöregedő, politikailag szenilisedő Európát\" - mitol oreg/fiatal/puha/szenilis egy kontinens/orszag? Lehet, hogy van benne valami, de ha nincs reszletesebben kifejtve, akkor eleg semmitmondo kijelentes.
Hozzászólt: Sztol / Kedd, 2018. február 06., 22.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Annak idej

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'