Hétfõ, 2018. május 21., 03.48

Hajrá, Kovács néni!

A híreket hallva eldöntöttem, trendi leszek: pártot alapítok. Irány a politika! Igaz, nem nagyon tudom, hogyan kezdjek hozzá. Lássuk, mások hogy is csinálták...

Először is kell, mondjuk, egy közösségi csoport egy közösségi oldalon. Annak meg egy jó név... Mondjuk: Szépek és Okosak Magyarországért. Vagy inkább okosak és szépek? Azt hiszem, mindegy. Fő, hogy minél többen csatlakozzanak a csoporthoz, akik okosnak és/vagy szépnek hiszik magukat. Hogy azok-e, nem fontos.

Minden nap posztolni kell egy jó szöveget, amiben kijelentem, hogy, aki buta és csúnya, annak nincs joga beleszólni az országos dolgokba. Tudom, ez kirekesztő magatartás, de manapság csak így lehet célt érni. Össze kell ugrasztani az embereket. Nem nehéz. Alig várják, hogy egymásnak essenek.

Ha van már legalább ezer tagja a csoportnak – és ez hamar meglesz, mert ki az, aki nem úgy gondolja, hogy ő szép és okos? –, akkor bejelentem, hogy a nagyfokú népszerűség hatására párttá alakulunk. Én leszek az elnök, és természetesen a listavezető a választásokon. Régi barátomat, aki ügyvéd, kinevezem alelnöknek, így az alapító okirat és a bejegyeztetés is gyorsan meglesz.

Ezután már kérhetem az állami támogatást. És persze a tagok anyagi hozzájárulását is. Mert megígérem, hogy ha bejutunk a parlamentbe, mindenkit kinyírunk, aki nem szép. És aki nem okos.

A kampány arca lehetne, mondjuk, Vajna Timi – jó, tudom… de legalább mindenki ismeri. Ha ő valamit posztol, felrobban az internet. No, ilyen arc kell nekünk! Biztos elvállalja, de ha szabódik, majd veszünk neki az állami támogatásból néhány szép gyémántot.

Kellenek továbbá bátor, erős fiatalok, akik akár a parlamentet is meg merik dobálni festékes palackokkal, akkor aztán rögtön országosan ismertté válunk – gondoskodik róla a média. Ráadásul mindkét oldalon. Már látom a szalagcímeket: „A Szépek és Okosak Pártja megmutatta, mi a polgári engedetlenség igazi útja”...  „Újonnan alakult kamupárt aktivistái gyalázzák a nemzeti kincseket” … „ Újabb balliberális botrány: megrongálták a parlamentet”... „Van, aki még szembe mer menni a diktatúrával”... és csupa ilyen. Világszenzáció!

Olvasom, hogy olyan pártok, akik az 1 százalékot sem érték el a legutóbbi országgyűlési választáson a 27 egyéni jelölt és lista után minimálisan járó 149 millió forintot zsebelték be. No, ez nekem is elég lenne.

Ezek után kell elkezdeni a koalíciós tárgyalásokat. De kivel is? Nézzük csak: majdnem 400 bejegyzett párt van Magyarországon. Lássuk csak, ki jó nekünk? Az eleve lejáratott klasszikus baloldal nem jön szóba. Akkor talán az Általános Párt – no, ezekről nem sokat lehet tudni, így általánosságban nem paktálunk. Magyar Realista Egység Párt – háát, akik már álmodni sem tudnak a hatalomról és a zsák pénzről, azokkal nincs miről beszélni. Racionális Párt – no, ezekkel talán el tudnám hitetni, hogy nagyon okosok, de mi van, ha csúnyák? Magyar Kender Párt – mielőtt szóba állnánk, jó lenne tudni, hogy szívják, vagy fonják? Magyar Autósok és Motorosok Pártja: ezek eleve rühellik egymást – mármint az autósok és motorosok –, bár bevallom, a szelíd motorosokkal rokonszenvezem, ők aztán tényleg tudják, hogy szépek és okosak, de az autósok...?

Nincs más választásom, mint a kormánypártoknak felajánlani a szolgálataimat. Azok viszont nem szorulnak rá.

Marad hát az önállóság. Igaz, esélyünk nincs, de ha okosan gazdálkodunk – márpedig mi vagyunk az Okosak és Szépek Pártja –, akkor marad annyi pénzünk, amiből – a tagdíjakat is hozzáadva – megélek a következő választásokig. És akkor aztán hajrá magyarok, hajrá, Kovács néni!

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas