Fölszálott a páva

JelenHaz
Hétfõ, 2019. október 21., 23.24

Hétfőzet Irházi János módra

 
 
2008. március 16., 21.00
Vasárnap

Hát, sosem gondoltam volna, hogy ez a Demszky pont annyira peches, mint a pasi, akit akkor is elkapnak falfirkálásért, amikor lamolás közben fúj egy kriksz-krakszot maga elé a falra.

Szombaton is dupla kordont vontak köré, félszáz méterre volt legközelebbi alattvalójától, mégis eltalálták egy tojással. Persze, ha megvillan a sérója, bepanaszolja az őrző-védő szolgálatot, amiért hiányoztak a fémdetektoros kapu használatát ecsetelő óráról. Ezért nem tudták, hogy az interkontinentális ballisztikus rakétát kimutatja, a tojást viszont nem.

Számomra azonban érthetetlen, miféle ünnep fújjogó, hurrogó, távdobáló tömeg előtt szónokolni? De ha már ennyire élvezi, javaslom, jövőre jöjjön Aradra, mondja el a Szabadság-szobornál a szövegét. Garantálom, hogy véletlenül sem lát majd rohamrendőröket, nem lesz vaskerítés, kordon, motozás, szelektív közönségválogatás, pocskondiázó baráti társaság. A beszédét zavartalanul végigmondhatja, még akkor is, ha szerintem lesznek a hallgatóság között olyanok, akik nem értik, miért pont neki kell a magyar szabadságról szónokolni, de ez más kérdés.

Spéci örömforrás lehetne Demszkynek, hogy mondandója Aradon internacionalista csokimázt kap, mert románra is azonnal lefordítják, ami Budapesten sosem fordult még elő vele. Ha kicsírázik a szerencséje, ott feszít mellette az RMDSZ kreméje, a város polgármestere (nevet nem írok, ki tudja, jövőre ki lesz), néhány parlamenti képviselő, az aradi forradalmi szervezetek lyukas zászlóval, prefektus vagy alprefektus, megyei önkormányzat, szóval meg lesz mosolyogva és veregetve a helyi hájlájftól. Ami nála, otthon Budapesten szintén nem fordult még elő vele.

A koszorúzás után nem kell görcsbe szorult gyomorral befutnia valahova lecsutakolni magáról a nép nyúló szeretetének apró nyomait, hanem mosolyogva, a reggel még otthon magára fújt dezodortól illatozva indulhat megebédelni az aradiakkal. Tuti, hogy az állófogadáson az egyszerű aradi meghívottak is tisztelettel sandítgatják, függetlenül attól, mit gondolnak róla. Na, és miközben csipeget a svédasztalról, vagy kanalazgatja a húslevest, szerintem még a lenézett románoktól meg partiumi magyaroktól is tanulhat egy-két városvezetési trükköt. Például, miként kell simán, botránymentesen használt autóbuszokat vásárolni Nyugat-Európából. Ha már egy Budapestnek, Temesváral, Bukaresttel, Kolozsvárral stb. ellentétben, nincs pénze több száz újat venni. Vagy, miként csinálják Aradon, hogy a Szabadság-szobrunkat még sosem fújták le festékkel, miközben nála szegény Nagy Imre rendszeresen megkapja. De értékes trükköket hallhatna körgyűrűről, szociálislakás-építésről, csatornázásról, többé-kevésbé anyázásmentes hétköznapokról.

Tudom, nincs rá jogom meg protokolláris lehetőségem, de ezúton is meghívom szegény Demszkyt, jövőre március 15-én, Aradon mondja el beszédét. Ha már annyira ragaszkodik hozzá.

Hisz állítólag iszHmindegy, mekkora embernek érzed magad, mindegy, hogy mit értél el, a temetési meneted hosszát úgyis az időjárás határozza meg.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: 123 / Szerda, 2008. március 19., 09.16 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Irházi úr, arra nem gondolt amikor ezt a ciket írta, hogy Demszkyvel -után- mehetnek az őt boldogítói is, csak úgy brahiból és akkor mi van? Nem kell elbizakodni mert ott sem rozsás a helyzet. Lászd a kilozsvári esetet.
Tisztelettel
Hozzászólt: Cöcö / Hétfõ, 2008. március 17., 12.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Irházi úr, még valaki meghallja! Aztmég az is meglehet, hogy tényleg "lemegyen" Aradra. Persze a sleppel együtt, mert meg kell adni a módját. Ha megy a tejfel, a kenyér sem hiányozhat, megjelennek a tenyeres-talpas mellényesek fehér ingben, azokhoz meg már illik a veresorrú trikolórt és Avram Iancut krákogó flujeráj. Ne fesse itt az angyalt a falra, mert még elmegy a városból.
Hozzászólt: Aggodo / Hétfõ, 2008. március 17., 01.26 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Osztom Zsivanyvolgyi ur velemenyet.Engedtessek meg egy , talan alig ismert Orwell gondolat idezeset.Az eredetit masolom at, tehetsegemmel nem vallalkozhatok forditasara, de tudomasom szerint a cikk iroja jol beszeli a nyelvet-ha gondolja, mesterien at tudja tenni magyarra.
"A man may take to drink because he feels himself a failure, and then fail all the more completedy because he drinks.It is rather the same thing that is happening to the English language.It becomes ugly and inaccurate because our thougths are foolish, but the slovenliness of our language makes it easier for us to have foolish thoughts."
Hozzászólt: Zsiványvölgyi Jeromos / Vasárnap, 2008. március 16., 21.53 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Én nem kezdem érteni azt a Magyarországot. Blogolok, és ott a fő érvek: a hülye és az anyád.
Na meg a magyarság hős védőinek, a Blogtéren olyan nyelvezetük van, olyan egy kritikán aluli nyelvvel védik a nációnkat, hogy ha valaki azt mondja, hogy az a magyar nemzet, amit ők képviselnek, akkor én inkább kozmopolita vagyok. Na de az ilyenekért nem leszek az, mert ők nem a nemzet. Megmondom őszintén, hogy inkább Tamás Gáspár Miklós, mint az anyázó és négybevágást igérő szélsőjobb. Mégis inkább, Illyés Gyula nemzeteszményéhez fordulok, ahoz a nemzeti érzéshez, melyet a Vár a vízen című versében fogalmazott meg. A vers azzal végződik, nem pontos idézet, "fiatalok állítsátok meg a sodró Dunát." Szegény Gyula bátyánk, nagyon elkeserdne, ha látná, hogy a mai Magyarországon nincs kienek megállítania a sodró Dunát. Az olvasóknak ajánlom, érdemes elolvasni, Gyula bátyánk versét. Egy kicsít szomorú vers, mert a történelmünk főbb eseményei elevenednek meg, a Költő lelki szemei előtt, a Duna sodró vizén, a költő valahonnan a magasból szemléli, a Dunán tova folyó történelmünket. Valahonnan onnan szemlélte, ahol az igazi haza van, a Haza a Magasban. Egy kis töredékizelítő a versből: viszi a Duna Botond buzogányát..., viszi a Duna, az aradi tizenhármat...
Amikor ez a vers jut eszembe és nagyon gyakran, és a vésgső felszólításra gondolok, hogy meg kell állítani a Dunát, akkor mindig a Prédikátor könyve jut eszembe, hogfy a folyók megállíthatatlanok. A Prédikátor könyvével a kezünkben kellene magyaroknak lennünk, mely arra tanít, ami a legmélyebb bőlcsesség, hogy semmi sem örök, minden múlandó, mág a nemzet is, a világok végtelen keletkezésében és elmúlásában. Ha a nemzetek, a Prédikátor könyvével a kezükben, élik meg nemzeti mivoltukat, akkor elmúlik minden intolerancia.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'