Péntek, 2008. november 21., 10.31 – Olivér
 
Magunkról
 
Böszörményi Zoltán  honlapja

Időhúzás

  
Csütörtök, 2008. augusztus 28., 15.00
Sokakat meglepett a minap, hogy a szenátus rendkívüli ülésszakán a honatyák zöld utat nyitottak két kollégájuk – egy miniszter és egy volt miniszter – bűnvádi vizsgálata elé.

A hazai politikai kaszt eddig még mindig megvédte tagjait, függetlenül attól, hogy mivel vádolták őket: korrupcióval, megvesztegetéssel, gazdasági bűncselekménnyel, ittas vezetéssel, vagy éppen szexuális zaklatással, és attól is függetlenül, hogy a politikai osztály említett tékozló fiai rendelkeznek-e mentelmi joggal.

Emlékezzünk csak a legfrissebb példára, amikor a képviselőház nemet mondott Adrian Năstase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedésügyi miniszter bűnösségének további vizsgálatára, pedig az egykori kormányfő különös tánti-ügyei, de Mitrea viselt dolgai is még az Európai Unió füleihez is eljutottak.

Más kirívó esetekre is emlékezhetünk, bukarestiekre, helyiekre egyaránt, a nagy halak eddig még mindig megúszták, s félő, hogy ezentúl is meg fogják úszni.

Mindaddig, amíg a politika azt hiszi magáról, hogy az igazságszolgáltatás fölött is uralkodhat, sőt, gyakorolja is ezt az uralmat, akárcsak az átkos világban.

Mindaddig, amíg az a gyakorlat, hogy a tyúktolvajok ellen azonnali szigorú ítéleteket kell hozni, de ki kell mosni azon urak szennyesét, akik az ország népét rabolják ki.

Itt most nem az a kérdés, hogy valóban aláaknázta-e volt gazdasági miniszterünk az ország gazdaságát, elárult-e államtitkokat, bratyizott-e kémekkel, ahogy azt a legális vagy kevésbé legális – kommunista időszakra emlékeztető – ügyészségi telefonlehallgatások állítják, s az sem, hogy jelenlegi munkaügyi miniszterünk adott-e, kapott-e csúszópénzt, törvénytelenül támogatta-e fia vállalatát.

Hanem az, hogy kinek a dolga minderre fényt deríteni, s egyáltalán akar-e fényt deríteni valaki, vagy a parlamentet, a korrupcióellenes hatóságot, az igazságszolgáltatást a politikai osztály saját megmentésére, boszorkányüldözésre használhatja-e ki továbbra is.

A választ erre a szenátusi döntés után sem tudjuk, hisz az csak nesze semmi, fogd meg jól volt.

Kísérlet a közvélemény megnyugtatására.

És főleg: időhúzás.


 

Szóljon hozzá