Irházi János

Nem tudom miért, de ezek a közösségi rendőrök úgy képzelik, akivel szembe mennek az utcán, azt elkápráztatják, mint vak macskát az autóreflektor. Amióta pedig Aradon új egyenruhát kaptak, Sandokan-James Bond-Tombrider amalgámként fityegtetik magukat.

Vidám kisregényt írhatnék három nyár diákmunka-kutatási tapasztalatainkról.

Már rég nem olvasom el a csomagolt kajákon, mit tartalmaznak. Először, mert a kódokkal úgyis átvernek, sosem tudom meg, hogy egy bizonyos eeeeeeee mit rejt. Másodszor, mert minek, úgy se írnak rá mindent. Harmadszor, meg csak szétrúgná az étvágyamat, és a szemétbe hajítanám azt, ami ha jól belegondolok, oda is való.

Nem azért melegítem most fel a szósparherden a kettős állampolgárság ügyét, mert beköszöntött a nyári uborkaszezon, hanem mert közeledik január, amikortól kérelmezni lehet. És szerintem nem árt, ha mindenki idejében szétnéz, melyik kapun, kiskapun keresztül szerezheti meg a magyar állampolgárságot is. Persze, ha akarja.

Szeretem a focit. A jó focit. S habár nálam a Fradi áll az élen legalább negyven éve – és tuti a jóisten is zöld-fehér, és attól függetlenül, hányadik osztály partjait kellett mossák, megbocsátok, és türelemmel várok –, nem tudom miért, képtelen vagyok hasonló gondolkodásra az UTA esetében.

Összefércelték a listát Arad kitüntetettjeivel. Az utóbbi években már ritkábban osztottak díszpolgári címet, most viszont két üzletembert tartottak arra méltónak, hogy az augusztusi városnapokon nyakukba aggassák a titulust.

Na mi van, Gyurcsány nélkül nem megy???? – kérdezte egy gibbon (= az olvasott információkat, magánvéleményeket kétidegsejtes ketrecből értelmező) a honlapunkon, amikor elolvasta a hírt, hogy a Szülőföld Alap egyetlen romániai magyar lapot sem támogat. Színtől, szagtól, nyelvsebességtől függetlenül, „átütemezés miatt támogatásra nem javasolt” álindokkal.

Na, mán’ csak egyórás csendrendelet hiányzott. A tradicionálisan szorgalomkirály román nép annyira dübörgött a munka mezején, hogy a jóérzésű és szociálisan érzékeny parlament kénytelen volt törvényileg egy órára lefékezni őket, nehogy a túlhajtás teljesítménycsökkenési zavarokat okozzon a gazdaságban.

Még senki nem kéregetett Németországban az áradásoktól agyonsújtott magyarországi felsőzsolcaiak nevében

Az olaszok agyondobálhatják paradicsommal Lippit. A franciák Domenechet. Szándékosan az angol–német előtt szófőzök, mert hasonlót léphetnek az angolok Capello ellen, a németek pedig Lőwet pirosíthatják, hisz akármi is lesz az eredmény, az európai focihatalmak java kezdő citerazenekar szintjén lehelt életet a húrokba.

Az Arad megyei illetékesek, hú de nagyon szeretnek átjárni együttműködésileg bokacsattogtatni, de főként enni-inni, mert a szomszéd asztala mindig zöldebb, a fűszálon pedig több a protokoll-kolbász.

Tessék belegondolni, hogy remeg az aradi ICIM építőipari vállalat gatyája, mert ha decemberig nem javítja ki a hibákat a 3-as vonalán a Vörös Ökörig, ugrik a szerződés aláírásakor letett tízszázalékos garancia, vagyis kábé négymilla euró.

Az országban amúgy padlón fetrengő cívis élet végre mozdult egyet szombaton Aradon. Mozdult, majd megfagyott három percre a vasútállomáson.

A közelmúltban a kormánypalota elé szervezett „hatvanezres” szakszervezeti tüntetésnél látszott, hogy a levágások elleni vad harag inkább médiacirkusz, mint valós, belső dühből fakadó ellenkezés.