Hétfõ, 2018. június 25., 06.50

Baszk modellmásoló kerestetik

Már rég tudom, hogy Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester romnémet. Inkább román, mint német, többek között azért, mert hivatalosan nevét „I”-vel és nem „J”-vel írja. 

Meg azért, mert szerinte hülyeség majdani romániai régióban a magyar nyelvet hivatalossá nyilvánítani. Hát, nem is vártam tőle mást, hisz őt nem a németek, hanem a román mányélé közigazgatást megutáló románok választották meg, akik először románok, utána „németek”. Ezért aztán Iohannis is most inkább román, mint német. Vagyis kisebbségi kérdésekben a magyar ügy mellett párhuzamosan állható egyetlen bástya is végképp beadta a derekát.

Pedig, ha beletúrunk az unió hajgyökerei közé, kiderül, hogy remek alkalom kínálkozik a kisebbségek jogállásának törvénybe iktatására. Az alkalom pénzt jelent, a románok pedig habzsolnák az ingyenzsozsót. Mert a 2014-ben kezdődő költségvetési periódustól az EU a romániai megyéknél nagyobb régiókat akarja csak finanszírozni, s Bukarest máris tudja, közigazgatási átszabás nélkül elbukják a pénzeket. Kérdés, akarják-e a támogatásért feladni 42 megyei báró hatalmát, vagy ők is szabadságharcolni fognak.

Ha akarják, akkor nekünk, magyaroknak minden kisebbség előtt hamarabb kell felkészülni a váltásra, megjegyzem más, hangos kisebbség a magyaron kívül nincs is ebben az országban. Nem véletlenül ejtette el Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, hogy a Szövetség célkitűzése bizonyos régiókban (=Székelyföld) a magyar hivatalossá tétele. A hátszél Brüsszelből adott lesz, amennyiben az RMDSZ novembertől arrafele is kormányon marad, kiverekedhető az általános uniós szabály betartatása Romániában is.

Nem vesszőparipám, de remek példa erre Baszkföld, ahol mondjuk az ETA robbantásai verekedték ki az önállóságot, elérte a kisebbség, hogy Madrid széleskörű autonómia törvényt dolgozzon ki, amelynek alapja a Baszkföldi Autonómiarendelet (Statutum) képezi. Elismerik a baszkok nemzeti lobogóját, az euszkara nyelv a hivatalos nyelv a három baszk megyében, az Euskadinak kizárólagos joga van a kormányháztartás munkájában, az igazságszolgáltatásban, közigazgatási jogok gyakorlásában, vízgazdálkodásban, a gazdasági élet majd minden területén, kultúrában, népművészetben, a bankéletben, a nők körülményeinek fejlesztésében, az ifjúságpolitikában. Baszkföld saját adórendszerrel rendelkezik, a spanyol államnak egyösszegű „államköltségvetési hozzájárulást” fizet. A Statutum a baszk parlament hatáskörébe utalja és kimondja, hogy semmilyen záradék, vagy szerződés nem módosíthatja a Statutumot, sem spanyol, sem nemzetközi.

Szóval, tetszik? Hát persze, hogy tetszik, a baszkok körülbelül feleannyian vannak, mint mi, magyarok. Tudom, Romániában, mint uniós tagállamban az ETA-módszerek már fölöslegesek, a politikai erőbedobás viszont eredményt hozhat. Ismétlem, a románok még csak szőrmentén beszélnek róla, igazából fogalmuk sincs, mi az erős régió, nekünk, magyaroknak viszont már most készülni kell rá, ami számomra parlamenti, kormányzati részvételt jelent 2012–2016 között is. Tisztában vagyunk vele, hogy a politika egy rohadt ribanc Bukaresttől Washingtonon át Tokióig, viszont ebben a félreállós, csak kritizálós mentalitás halálunkat jelenti, mert novembertől arrafele az uniós források érdekében a románok hajlandóak lesznek kompromisszumokra.

A kompromisszum pedig a független magyar régió(k). Tessék elhinni, erről beszélni, ezt előre megszervezni sosem korai. A románoknak a régióátszervezés megyei szinten csak egy megkövesedett, helyi kiskirályokra hajazó kommunista közigazgatási rendszer végét jelenti, nekünk viszont a magyar irányítású közigazgatás újrakezdését.

Hát, ehhez kellenek építőbrigádok, és nem rombolócsapatok. 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Nagy István / Vasárnap, 2012. április 22., 19.44 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Miért hallgat annyira erről az RMDSZ?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'