Isten szól, meghalljuk-e?

2017. január 30. 18:38 (hétfő) /

Isten ott van veled minden pillanatban, szól hozzád állandóan. Nem csak vasárnaponként, mindig. A természet csodájával, az emberek mosolyával, fájdalmával. Minden, ami körülvesz téged, üzenet neked. Akarod-e hallani Isten hangját? Figyelj, élj várakozásteljesen, és meg fogod hallani az Ő hangját. A rádióadók is szüntelenül sugároznak, de vevőkészülék nélkül semmit sem hallunk. A keresztényeknek ki kell fejleszteniük „vevőkészülékeiket”, hogy meghallják a Tertemtő létünket alapjaiban érintő üzenetét. Szól igéje által, de olykor különböző események, akár kemény megpróbáltatások által is.

Tragikus autóbusz-balesetről szóló hír rázta meg a napokban nemzetünket. Fiatal életek zuhantak át pillanatok alatt a pusztulás kapuján. A szülő számára nincsen annál nagyobb fájdalom, mint amikor gyermekét ragadja el tőle a halál. Úgy látja, hogy élete értelmét veszíti el. Ilyenkor tőr fel benne a megválaszolhatatlannak tűnő kérdés: „miért szakít le bimbókat a halál, amikor száraz avart is bőven talál?”

Minden korban voltak és napjainkban is vannak különböző katasztrófák: szélviharok, árvizek, földrengések, vulkán kitörések… stb. Sok esetben százak, ezrek halálát okozzák. Az emberek többsége ilyenkor megkeményedik, elkeseredésükben Istent hibáztatják. Miért engedi meg ezeket a szerető Isten?  Hol van ilyenkor – kérdezik?  Kevesebben vannak, akiknek ilyen helyzetben megfordul a fejükben, hogy talán az emberek is okai lehetnek ezeknek a katasztrófáknak. Ráébrednek, hogy nem jó az, ahogyan élnek, távol Istentől, időnként súlyos bűnökben. El kell gondolkoznunk azon, hogy Istent olykor az ember bűnbe süllyedő élete kényszeríti arra, hogy fájdalmas, kemény események által teremtsen rendet életünkben.

Kedves nemzettársaim! A szerető Isten nem halálra, hanem Vele való boldog közösségi létre teremtette az embert. A szeretet viszont nem lehet kikényszerített, belülről kell fakadjon. Az ember rosszul döntött, amikor a Kísértőnek adott helyet szívében és engedett a csábításnak. Ma is folytatja embereket megtévesztő munkáját sunyi módon, mert nem mutatja meg a dolgok végét, hogy a bűnnek mindig szomorú következményei vannak. A történelem számtalan példája bizonyítja, hogy amit vetettél azt aratod. A Szent Isten összeférhetetlen a bűnnel. Amikor az Úr a Sinai hegynél örök törvényét közölte a néppel keményen figyelmeztette Mózest: „Vonj határt a hegy körül és tartsd szentnek azt. A nép, de még a papok se törjenek előre és ne jöjjenek föl az Úrhoz, hogy rájuk ne rontson!”

A teremtő Isten ma is megközelíthetetlen szentségben lakozik, de közel jött hozzánk Jézus Krisztusban. Korlátolt, földhöz ragadt gondolkodásunkkal nem tudjuk megérteni Isten szeretetét, de igazságosságát sem. A tiszta, ártatlan Jézust odaszegezi a keresztfára a bűnös emberért! Ő fizetett bűneinkért! Ki érti ezt meg? A közömbös, sőt gyakran ellene lázadó ember megmentéséért tette, hogy megmentsen a legnagyobb rossztól, a kárhozattól.

Drága magyar testvéreim! Annak ellenére, hogy Jézus Krisztus vére a kereszten a mi népünkért is folyt nagy történelmi mélységeket kellett megjárnunk. Istennek a szeretetteljes összefogásra buzdító szavát félretéve, folytonos egymásnak feszülés jellemi népünket. Jól fogalmaz Ady Endre: „Nekünk Mohács kell”! Hogy lehet megtörni a generációkon átívelő kudarcok sorozatát? Nem segíthet rajtunk Trump, Putyin, de Orbán Viktor sem! Egyedül csak a kereszt győztese, Jézus Krisztus tudja megtörni Trianon átkát! Tőle hittel, imában elkérhetjük jövőnket. Előbb viszont totális elfordulásra van szükségünk a Gonosztól, aki felhasználja a modern technika minden eszközét, hogy rabságában tartson. Az ördög a gondolkodás révén működik. Az elme ellen harcol, hogy elrabolja békességünket.  Amíg Isten türelmesen várja, hogy mindegyikünk közeledjen Hozzá, az ördög módszere az, hogy állandóan elárasztja lényünket földi, semmit mondó információk özönével, és ezáltal eltereli figyelmünket és gondolatainkat Istenről. A tévék, videók, számítógépek és a technikai fejlődés minden egyéb terméke verseng a figyelmünkért. Elaltat, hogy ne halljuk meg Isten szavát.  Ezért jön olykor a „fejbekólintó” figyelmeztetés: ember gondolj arra – amíg nem késő –, hogy eljön a pillanat,  amikor meg kell állj teremtőd előtt! Még a tragikus, „kemény megszólítás” is jobb, mint az örök kárhozat!

Isten, most,  a 21. század katasztrófákkal terhelt napjaiban, sem zárta be népünk előtt a kegyelem ajtaját, csak legyen fülünk meghallani, amit Jézus ma üzen nekünk: „Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok ott lesz az én szolgám is, és ha valaki nekem szolgál azt megbecsüli az Atya.” (János ev. 12, 26)

 

Bátkai Sándor

 

 

Hozzászólások