Szombat, 2018. szeptember 22., 11.03

Egyesülés? Polgárháború?

Az új, harmadik szociáldemokrata párti (PSD) kormány beiktatása körüli háborúskodások első szakasza nagyjából lezajlott – bizonyára lesz még folytatás –, „vigyázó szemeinket” pillanatnyilag más témákra vethetjük.

A Pruton túli Moldovai Köztársaság államfőjének figyelmeztetésére, például: polgárháborúhoz vezetne, ha hazája egyesülne Romániával.

Az egykori szovjet köztársaságról nagyon sokáig keveset tudtunk – meglepetés volt az 1970-es években annak felfedezése, hogy cirill betűkkel románul írnak, noha a XIX. századi irodalomtörténetből voltak bizonyos, erre vonatkozó, erősen hiányos ismereteink.

Most azt olvasom, ha a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesülése – amely mellett a moldovai polgárok egy része is kardoskodik –  polgárháborút jelentene. Mondja pedig mindezt a Moldovai Köztársaság jelenlegi elnöke, országa államisága felszámolásának ellensége.

Egy országához hű államférfi aligha mondhat mást. Meg aztán úgy véli, hogy a legújabb kori (elég hányatott) moldovai történelem legnehezebb korszakai éppen az effajta tendenciák megjelenésével hozhatók összefüggésbe, és az 1992-ben kirobbant, Dnyeszter menti, máig megoldatlan fegyveres konfliktus is erre vezethető vissza.

Nem biztos, hogy teljesen igaza van, de lássuk inkább, hogyan került legújabban terítékre a téma.

Úgy, hogy nemrégiben hét moldovai falu közösen az egyesülés mellett állt ki azzal összefüggésben, hogy idén ünneplik a Nagy Egyesülés, no meg Moldova (Besszarábia) és Románia hajdani, első világháborút követő egyesülését. Besszarábia 22 évig tartozott Romániához, akkor a Szovjetunió foglalta el. 1989-ig (bár már a harmincas években is felvetődött a kérdés) nyilvánosan nem esett róla szó, de az 1990-es évek elején, miután a Moldovai Köztársaság kikiáltotta függetlenségét (azelőtt szovjet tagköztársaság volt) ismét napirendre került. Romániában a legismertebb harcosa Traian Băsescu volt államelnök, s egy régebbi felmérés szerint Románia lakosságának állítólag majdnem fele egyetért vele.

A Pruton túl az ötlet támogatottsága már jóval alacsonyabb, a lakosságnak legfeljebb egyötöde karolja fel. Bár a román útlevélre nagyon sok jelentkező akadt és van (az elvégre, ha nem is a schengeni övezetbe, de az Unióba való belépést lehetővé teszi), az egyesülést kevesen szorgalmazzák. Érdekes módon: Moldova nagyon szegény ország (egy főre eső bruttó nemzeti jövedelme majdnem ötször kisebb, mint Romániának, amely, mint tudjuk, az Unió egyik legszegényebbje), s az egyesülés számára ilyen szempontból nagy ugrás lenne. Románia importálna nagyon súlyos gondokat – egyebek közt jó másfél millió nem románt (vagy moldvait, ahogyan a románul beszélők nevezik általában magukat) a hárommilliós országból, amely Dnyeszteren túli területeit nem is ellenőrzi stb.

Moldova tehát egyelőre nem kíván a Nagy Testvérhez csatlakozni, így nem lesz egyesülés, következésképpen polgárháború sem, amelyet a jelenlegi, oroszbarát államfő jósolt. Valószínűleg, jó ideig, népszavazás sem, amely e kérdésben dönthetne.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'