Fölszálott a páva

Kedd, 2018. november 20., 17.24

Ha megszólal a sziréna

A fiatalabbak legfeljebb film- vagy olvasmányélményeikből tudják, a ma már valóban idősek, akik a második világháborúban már nagyobbacskák voltak, tán tapasztalatból is, mit jelent a sziréna hangja. Jót nem, az biztos, háború esetén főleg a közelgő légitámadásra figyelmeztet. Ha felhangzik, mindent abbahagyva lehetőleg bombabiztos óvóhelyre kell rohanni. Ha van a jónép számára bombabiztos hely. A második világháborúban Hitlernek, Sztálinnak, Churchillnek és kormányának, közeli munkatársainak például volt, sok méterrel a földfelszín alatt. A metrók alagútjait eleve légoltalmi menedéknek is szánják, és óvóhelyeket jelölnek ki a nagyobb városok pincéiben is a polgári lakosságnak. A falusiak előnyben, lakóhelyeiken nemigen vannak bombázásra méltó létesítmények.

Remélhetőleg nem lesz háború, vagy természeti katasztrófa, amelyekre a sziréna figyelmeztet, de nem árt felkészülni rá, mondja az állam. Országszerte, ha jó még a tavalyi adat, 7700 készülék jelezheti a veszélyt.
Szerda délelőtt Aradon is megszólaltak a szirénák, mint hallom, kipróbálták, hogy működnek-e. Lakóhelyem környékén működtek, a Vlaicu negyedbeli barátom nem hallotta – vagy nem szólaltak meg, vagy nem elég erősen.
No de, mondjuk, éles helyzetben meghallja a város valamennyi lakosa a sziréna figyelmeztető hangját. Akkor mi történik? Ez a százpontos kérdés. Valamit tenni kell(ene) – de mit?
Gondolom, mindenekelőtt meg kell fejteni, hogy mit akar jelezni: ha ezt nem tudja az ember, fogalma sincs, mihez kezdjen.
Az első nagy probléma, hogy a lakosságnak gőze sincs, mit jelez. 
Állítólag (bár nem titkos, nehéz kideríteni!), hogy négyfajta jelzés van, négy esetre (légitámadás várható – nem jelzi, mikor), a légitámadás azonnali veszély; természeti katasztrófa (nem tudni, milyen); végül a riadó lefújása. Ez utóbbi világos: hosszas, megszakítás nélküli hang. Az előzőek (mégiscsak fontosabbak) esetében viszont különböző időtartamú (pár másodperces) hang és szünet váltogatja egymást. Bonyolítja a helyzetet, hogy a (működtetési módját tekintve) kétféle sziréna nem azonos ideig szól (az egyik két, a másig egy percet) a folyamatos hangot és a szüneteket illetően.
Szóval erősen bonyolult, bár a hosszas és kitartó gyakorlás talán eredményre vezetne.
Következik a második nagy kérdés: honnan tudja a szirénahangtól megrémült lakos, hová kell igyekeznie, hol van, mondjuk légitámadás esetén, a legközelebbi óvóhely? Ha földrengés várható (előrejelzése, tudomásom szerint, sajnos, gyakorlatilag lehetetlen), akkor ösztönösen az épületektől minél messzebbre fut (ha van rá ideje), valamilyen magasabb helyre kapaszkodik, ha kiönt a folyó vagy szakad a gát.
No de ha ipari baleset vagy terrortámadás miatt vegyi katasztrófa fenyeget? Mi a teendő? Hogy egy atomtámadásról már szó se essék.
Legalább cunami nem fenyeget bennünket, működőképes vulkán sincs a közelünkben. Legalább ennyi. Amúgy százezer sziréna sem lenne képes teljesen megelőzni a bajt, ha tudnánk is, mit akarnak jelezni.
Reménykedjünk tehát, hogy beláthatatlan időkig csak próbálgatják az ijesztő hangú szerkezeteket, és sose kell majd élesben bevetni őket.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'