Fölszálott a páva

JelenHaz
Szerda, 2019. november 13., 02.14

Ki lesz az elnök?

 
 
2019. november 07., 17.40
Csütörtök

A múltkoriban említettem a hírhedt német napilap a Bild, egykori munkatársát, aki annak idején sokat foglalkozott Kelet-Közép-Európa volt „szocialista“ országaival. A napokban ismét felhívott és megkérdezte: Na, ki lesz nálatok az új elnök? Válaszomban előbb kijavítottam, hogy a nálatok egy kicsit túlzás, mert kerek 45 éve már nem élek Romániában, másodszor pedig az a véleményem, hogy teljesen mindegy, hogy ki lesz az elnök, az ország helyzetén az elnök személye nem sokat változtat. Barátom a továbbiakban, nem kis cinizmussal hangjában, megjegyezte: Ti magyarok, most gondolommeg vagytok elégedve, hiszen egy szász elnök után, már a kormány főnöke sem román, hiszen amagyar miniszterelnök névrokona lett az új miniszterelnök.Te, ezek nem testvérek? – kérdezte –, mindkettő 1963 májusában született, pár nap különbséggel., lehetnek ikrek is...

Tudtam, hogy gúnyolódik, de mi tagadás, a dolog tényleg furcsa, mondhatni nagyon ritka véletlen.

Még sokat beszélgettünk, és kifejtettem, hogy az elnök szász nemzetisége és az új miniszterelnök valamelyes magyar származása, a véletlenek furcsa játéka, de ez nem változtat a jelenlegi román politika bizonytalan helyzetén, még kevésbé a románok nacionalista elképzelésein.

A német lapok előrejelzései – melyek különben román forrásokra támaszkodnak – Iohannist jelölik abszolút favoritnak a vasárnapi választásokra. A romániai közvélemény-kutatás adatai alapján a románok 45 százaléka újraválasztaná a jelenlegi elnököt, míg a második, illetve harmadik helyezettek, Mircea Diaconu és Dan Barna, alig 15-16 %-os támogatottságra számíthatnak.

Politikai és szociológiai elemzők szerint, a drámai gyorsasággal változó világban Európa helyzete mondhatni egyik hétről a másikra rengeteget változhat, de ezt nem vesszük elég komolyan tudomásul. A technológiai és tudományos fejlődés óriási lehetőségeket teremtett, de ezeket rosszul használjuk ki, a világ bizonytalanságban él, a ránk zúduló veszélyeket nem vesszük komolyan, késlekedünk a megoldásokkal.

Két, világviszonylatban aránylag jelentéktelen kis nemzet él, évszázadok óta, egymás mellett, egymásra utalva. Soha nem volt közöttünk igazi harmónia, ezt tudjuk, ezt tudomásul kell venni, de ideje végre az idők kihívásainak megfelelően gondolkodni, közösen gondolkodni.

Napjaink Európájának olyan problémái vannak, melyeket csak közösen tudunk megoldani. Talán a legfontosabb, hogy egy keresztény Európa megmaradásáért kell küzdenünk, mert ha a kereszténység bukik, a régi, általunk ismert Európa is eltűnik. Ezt minden román és magyar tudomásul kellene vegye.

A román elnöki tisztségre 14 jelentkező van. Ezek közül talán hárman, vagy négyen kaphatnak majd tíz százaléknál magasabb támogatást, és ezt mindenki tudja.

Iohannist sokan nem szeretik, talán meg is van az okuk rá. Az erdélyi magyarok nagy része sem szimpatizál a szász elnökkel. A külföld viszont jó szemmel tekint a jelenlegi elnökre.

A mi Kelemen Hunorunk kiváló ember, sokat tett, és még tehet az erdélyi magyarokért, amely még mindig nem egységes, nem áll egy emberként kijelölt vezetője mögé. Bár tévednék!

Hollai Hehs Ottó

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: hollai / Hétfõ, 2019. november 11., 13.42 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Dénes Úr !

Nehéz, itt, röviden válaszolni,mert hozzászólása mögött sok minden húzódik.
Elsősorban világnézeti különbségek. Lehet, hogy tévedek,de érzésem az , hogy 1. Ön lényegesen fiatalabb, mint én, ami automatikusan egy szakadékot teremt közöttünk , másodszor, azt sejtem, hogy Ön nem kimondottan RMDSZ támogató. Persze egyikkel sincs semmi baj, szeretem a fiatalokat, és tudok is a nyelvükön beszélni, vitatkozni. Ami pedig a pártokat illeti, szigorúan párton kívüli vagyok, nem gondolkozom \" pártok szellemében\".
Írásom rövid volt, így igaz lehet, hogy elnagyoltan fogalmaztam .Ami viszont érdekes, hogy két rövidke mondatom kimaradt a cikkből, kihúzták, talán mert a szöveg nagyságával volt baj, rövidíteni kellett, vagy a szerkesztőség elképzeléseit bántotta.
A cikk közepén ebből a részből:Ezek közül talán hárman, vagy négyen kaphatnak majd tíz százaléknál magasabb támogatást, és ezt mindenki tudja.
A k k o r m i é r t e z a n a g y c i r k u s z ? az utolsó mondat kimaradt, és a végén: A mi Kelemen Hunorunk kiváló ember, sokat tett, és még tehet az erdélyi magyarokért,...d e a z é r t a k i c s i n y s z á m j e g y é r t, a m i a n e v e m e l l e t t á l l m a j d, n e m v o l t é r d e m e s „h a r c b a“
i n d u l n i...ez is kimaradt.
Nos ez a két kihagyott mondat, már lényegesen megváltoztatná a cikk tartalmát.
A többin el lehet gondolkodni.
Ha egész röviden fogalmaznám meg véleményemet, azt írnám:
Románok és magyarok, maradhatnak jó románok, és még jobb magyarok, nemzeti öntudatukkal és identitásukkal egyetemben .De a világ mai helyzete egy kifelé néző -provincializmustól mentes-politikát követel. és ezt, főleg -Erdélyben, -közösen kellene megpróbálni. Ezért tartom érdektelennek , az elnökválasztás körül cécót, és feleslegesnek, hogy a magyarok is jelöljék valamire magukat, ami teljesen reménytelen. A romániai magyarság összetartozása csak az egy pártba tömörülés után lehet érdekes és mérhető.
hollai
Hozzászólt: Dénes László / Szombat, 2019. november 09., 18.09 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

...\"mert kerek 45 éve már nem élek Romániában\" - írja a szerző, s talán ez okozza, hogy nincs teljesen tisztában a romániai realitásokkal és viszonyokkal, bár az is lehet, hogy csak elnagyoltan fogalmaz. Pl. amikor ezt írja: \"A román elnöki tisztségre 14 jelentkező van. Ezek közül talán hárman, vagy négyen kaphatnak majd tíz százaléknál magasabb támogatást, és ezt mindenki tudja.\" Jelentkező lenne, lett volna több is, akár százezres, milliós nagyságrendben (amilyen elnökei voltak Romániának, úgy lehetett volna a húszmillió lakosból akárki), de csak 14-en teljesítették az elinduláshoz való feltételeket, melyek között a legfontosabb a törvény álatl előírt számú támogatói aláírás begyújtése, leadása és hitelesíttetése. Vagy amikor ezt írja: \"Az erdélyi magyarok nagy része sem szimpatizál a szász elnökkel.\" Ez egy légbőlkapott, politikailag sugallt állítás, nem több véleménynél, mivel ezt hitelt érdemlő felmérés nem igazolja. Mondjuk ki: ez az RMDSZ egyik választási kampányszlogenje. Azon túl, hogy a \"nagy része\" statisztikailag értelmezhetetlen. Végül ebben a mondatban vagy freudi elszólás, vagy logikai bukfenc található: \"A mi Kelemen Hunorunk kiváló ember, sokat tett, és még tehet az erdélyi magyarokért, amely még mindig nem egységes, nem áll egy emberként kijelölt vezetője mögé.\" Szíve-joga a tisztelt (elfogult) szerzőnek nevezett politikust kiváló embernek látni-hinni, de hogy az illető valóban csupán \"kijelölt\" vezető, abban teljesen igaza van! (A freudi elszólás az, amikor rejtett gondolataink utat törnek maguknak a nyilvánosság felé.) Ha szándékosan disztingvált a kijelölt és a választott vezető között, akkor helyesen tette, dicséret illeti, mert Kelemen Hunort valóban kijelölték a vezetői szerepre, valakik, valahol, valamikor, hiszen demokratikusan (=általános, egyenlő, titkos, közvetlen választás útján) soha nem választotta meg az erdélyi magyarság a maga vezetőjévé, Ő csak az egyik romániai politikai alakulat sokszorosna közvetetten megválasztott vezetője. Ezek a száraz történelmi tények. Ha viszont a szerző ennek tudatában nevezi őt kijelöltnek, akkor miért kellene egy egész nemzeti közösségnek \"egy emberként\" egy ki tudja, kik, hol, milyen körben és megfontolásból, céllal és feladattal KIJELÖLT vezető mellé állnia?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'