Szerda, 2019. február 20., 11.09

Szegénységtakaró

Egy héttel ezelőtt a munka- és társadalombiztosítási minisztérium egyik államtitkára hivatalos sajtóközleményt tett közé, amelyben többek között a következőket írta: „Azt hiszem, hogy az Európai Unió nem az elsőrendű és másodrendű polgárok exkluzív klubja. Mindannyian európaiak vagyunk. Mindnyájunknak jogunk van a jobb életminőséghez, és örvendek, hogy harcolhatunk ezért”.

Egyetértünk. De hogyan? És harcolni, vagy dolgozni, okos gazdasági és szociális intézkedéseket kellene hozni e nemes cél érdekében megalapozatlan populista kijelentések és az állami, valamint európai pénzek elherdálása, elsikkasztása és ellopása helyett?

Továbbá ezt írja minisztériuma, kormánya nevében az államtitkár úr: „Vállaltuk, hogy az elkövetkező hét esztendőben az Európai Unió tagjaként 580 ezer románt vonunk ki a szegénységből”.

Csak románt? Magyar nemzetiségűt, de legalább cigányt nem? És melyik ujjából szopta az 580 ezres mesés számot, tán nem abból, amellyel a romániai autósztrádák kilométereit számlálják?

Azt is megtudhattuk Ponta keresztény államtitkárától egy héttel ezelőtt, hogy „ma, október tizenhetedike „A szegénység elleni küzdelem” világnapja. Büszke vagyok arra, hogy az a kormánycsapat, amelynek a tagja vagyok több mint kilenc év óta először azt a célt tűzte ki magának, hogy Romániában leküzdje a szegénységet”.

Micsoda demagógia! 

Ezzel az álszent sajtóközleménnyel, amely aligha jutott el a címzettekhez, a kormány kipipált egy számára kellemetlen témát, amelyet egyébként ugyanúgy sarokba dobott, mint tette azt az egész mai hatalmi és politikai rendszer, az ellenzéket és a hazai sajtót is beleértve.

Értjük, persze, a szegénységet igencsak szégyellik és takargatják, kevesen kérkednek vele.

Romániának nincs olyan nagy takarója, amely leplezhetné, hogy egyes statisztikák szerint Európa természeti kincsekben (egyik) leggazdagabb országában él az Európai Unió legtöbb szegény és mélyszegény polgára – legfeljebb déli szomszédunk veheti fel velünk a versenyt.

A nemzetközi adatok között viszonylag nehéz eligazodni, hiszen Luxemburgban, például, a szegénységi küszöbön élőknek több a jövedelme, mint egy romániai átlagpolgáré.

Ha erre büszke az államtitkár úr és kormánya, köszönjük, nem kérünk e büszkeségből.

Azt viszont értjük, hogy miért rejtették véka alá a szegénység elleni küzdelem világnapját, amelyről még 1992 decemberében döntött az ENSZ.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'