JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 18., 00.25

Uniformis

Ismét napirendre került a parlamentben az iskolai uniformisok ügye, miután bizonyos képviselő és szenátor urak és hölgyek jó pár éve több kísérletet is tettek kötelezővé tételéről.

Legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a legfelsőbb törvényhozó testület hivatott-e egy szakmai, nevelési kérdésben dönteni, vagy inkább a gyakorló pedagógusoknak és a neveléstudomány tudós kutatóinak és művelőinek. A szenátor uraknak és hölgyeknek normális körülmények között csak akkor lehetne szavuk, ha a formaruha kötelező bevezetése pénzt igényelne az államkasszából.

Ez utóbbi esetben megszavazhatnák: minden óvodás, kisiskolás, nagyiskolás, bármelyik iskolába is járjon, évente ennyi és ennyi tavaszi, nyári, téli és őszi egyenruha ingre, mellényre, szoknyára, blúzra, sapkára és cipőre jogosult, hol és mikor kapja azokat meg, s mikor és hol köteles formaruhában megjelenni.

A XVI. században Angliában úgy született az uniformis, hogy a szegény gyerekek iskoláiba vezették be, részben a szülők támogatása érdekében, részben pedig azért, hogy a nincstelen iskolásokat megkülönböztethessék a gazdagoktól.

A mi szenátor és képviselő uraink érvelése ennek a fordítottja: azért akarnak uniformist, hogy eltakarják a szegény és gazdag gyerekek közötti különbséget, legalábbis látszatra, s azt a szégyenletes helyzetet is, hogy a csúfondárosan szerény fizetésből élő tanítók, tanárok, tanárnők öltözékét a méregdrága külföldi cuccokkal rendelkező gazdag kamaszok és kamaszlányok maguk között kiröhögik.

Azzal is érvelnek, hogyha majd kötelező lesz a formaruha, kacér kislányaink kénytelenek lesznek lemondani mély dekoltázsukról és provokáló miniszoknyájukról, mintha bakfisainkban nem lenne elég fantázia azok helyettesítésére.

De ha már így állnak a dolgok: miért nem tiltják meg a miniszoknyát, mély dekoltázst, sok tízezer eurós ékszerek és  ridikülök, kétarasznyi tűsarkok hordását a parlamentben, mutassanak ott példát arra, hogy  mindnyájan egyenlők vagyunk, viseljenek ők uniformist még az utcán is, hogy mindig megismerhessük őket.

És ha már több pénzt nem képesek, vagy nem akarnak adni az oktatás és nevelésnek nevezett költségvetési árvagyereknek, legalább ne üssék orrukat olyasmibe, amihez nem értenek.

Legalábbis kételkedünk abban, hogy egy valós tanügyi reformot a katonai fegyelmezés eszközeként használt uniformis országos kötelezővé tételével lehetne megvalósítani az önálló gondolkodásra való nevelés helyett.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'