50%-os árzuhanás
Szombat, 2019. július 20., 09.15

Ünnepek

A felháborítóan példátlan politikai és korrupciós skandalumok és a jogállamhoz méltatlanul mocskos elnökválasztási kampány kellős közepén csupán a dimbovicai melldöngető hazaffyak számára jött szépségtapaszként ható színfoltként a hír: mandátuma utolsó heteit élő államfőnk aláírta azt a törvényt, amely az 1918. december elsejei nemzeti ünnep megtartását és megszervezését szabályozza.

Amely azt is előírja, kötelezővé teszi, hogy Románia minden városában egy főutcát, vagy körutat, központi fekvésű közlekedési csomópontot 1918. december elsejéről kell elnevezni.

A Regátban ugyanúgy, mint Moldovában, a Székelyföldön ugyanúgy, mint Oltyán országban, hadd dagadjon nemzeti érzéstől a polgárok szíve.

És ezt az „ajándékot” Románai magyar nemzetiségű lakossága is megkapta, mégpedig éppen most, az október hatodikai nemzeti emléknapunk és az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-ai ünnepségei között.

Pedig balkáni fővárosunkban is jól tudják a törvény megfogalmazói, megalkotói, megszavazói, és jól tudja bizonyára maga az államelnök is, hogy számunkra mást jelent, más előjelű ez a nap, mint a többségi nemzet polgárainak, és sajnáljuk is, hogy az ország nem talált magának egy olyan nemzeti ünnepnek kikiáltható napot, amely elfogadható lenne minden adófizető polgár számára.

Elfogulatlan, jó érzésű, európai neveltetéssel rendelkező többségi nemzettársaink közül is sokan vannak, főként Erdélyben, akik megértik érzelmeinket, sőt, még a honatyák közül is megkérdőjelezték a bizonyára frusztrációval rendelkező, magyarul is tudó, Hargita megyei születésű honvédelmi miniszterünk javaslatára született új törvényt.

Olyannyira, hogy tavasszal, amikor a felsőházhoz került, a szenátorok közül csupán 64-en szavaztak igennel a jelen levő 97 honatya közül.

Igaz, szeptemberben, a Tisztelt Házban már csupán 13-man ellenezték voksukkal a törvényt, 315-en igent mondtak rá, egyik magyar párt szerint közöttük, sajnálatos módon, két RMDSZ-es honatya is.

Ezek után került az utcatörvény a Cotroceni-palotába elnöki jóváhagyásra.

Amit a fönt említett erdélyi magyar párt, igen helyesen, megkérdőjelezett, s hivatalosan is a Nép Ügyvédjéhez fordult azzal a kérelemmel, hogy az Alkotmányt sértő jogszabályt továbbítsa felülvizsgálásra az Alkotmánybírósághoz.

Már csak azért is, mivel az utcanevek adása Romániában a törvények szerint nem a parlament, hanem a helyi hatóságok hatáskörébe tartozik.

Ami pedig a nemzeti érzést illeti, azt aligha lehet törvényekkel kikényszeríteni.

Mi március tizenötödikén, október hatodikán, de sokszor máskor is, nem parancsszóra megyünk ki a Szabadság-szoborhoz, s ma se parancsszóra ünnepelünk a kommunista világrendszert 1956-ban megrettentő magyar forradalom évfordulóján.

 

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'