Koincidencia?
Katyn átkozott hely a lengyel nép számára, 70 év után is szedi áldozatait. Mintha a szovjet bolsevikok 1940-es népirtása, amikor lemészároltak 22 500 lengyel tisztet, nem lenne elég.
A Lech Kaczynski államelnököt és a további 97 fős küldöttséget szállító gép balesete okainak felderítése tovább zajlik, kielégítő válasz még nem született. 5 nap rövid idő, 67 év azonban nem. Mert Lech Kaczynski nem az első lengyel vezető, aki Katyn nyomán veszíti életét, egyik elődje, Wladislaw Sikorski hasonló körülmények között hunyt el 1943-ban.
1943 áprilisában, amikor a Wehrmacht felfedezte a katyni tömegsírokat, Wladislaw Sikorski, a hazája német megszállása elől Londonba menekült kormány vezetője elutasította Sztálin németekre kenő magyarázatát és a Nemzetközi Vöröskereszt vizsgálatát követelte az ügyben.
Az ügy kényessé vált, hiszen éket vert a szovjetek és nyugati szövetségeseik közé. Churchill és Roosevelt ugyanis – érdekből – elfogadták Sztálin meséjét, hivatalosan a moszkvai magyarázatot karolták fel, noha személyesen tisztában voltak azzal, hogy a katyni népirtás nem a németek, hanem a szovjetek műve. Sikorski azonban hajthatatlanul ragaszkodott az igazság felderítéséhez. Emiatt 1943 áprilisában megszakadt az addig is fagyos lengyel–szovjet diplomáciai kapcsolat, amelyet a száműzetésben lévő lengyel kormány csak brit unszolásra 1941-ben vett fel, miután 1939-ben megszakadt, amikor a Szovjetunió fegyveresen támadta meg és szállta meg Kelet-Lengyelországot.
Wladislaw Sikorski (a mostani lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski csupán névrokon) hajthatatlansága azonban nemcsak a szovjet ellenkezés miatt vált kellemetlenné Churchillnek, hanem olyan szempontból is, hogy a brit és amerikai közvélemény előtt is nehéz lett volna igazolni a barbár kommunista szörnnyel való együttműködést. A briteknek és amerikaiaknak oly kényes helyzet nem tartott sokáig: nem egészen két hónappal később, 1943 júniusában Sikorski hirtelen elhunyt. Gibraltáron, repülőszerencsétlenségben! Rögtön a felszállás után a gép a tengerbe zuhant, Lengyelország vezetője és a gép többi utasa szörnyethalt.
A brit kormány (Gibraltár Nagy-Britanniához tartozik) vizsgálatot rendelt el az ügyben, hivatalos magyarázat azonban nem született. Természetesen számos konspirációs-elmélet született: a britek vagy a szovjetek hallgattatták el örökre a hajthatatlan lengyel hazafi Sikorskit. Nem tudni, hogy ezen összeesküvés-elméleteknek mekkora a valóságtartalma, tény, hogy Nagy-Britannia 67 évvel az eset után is titok alatt tartja a vizsgálat eredményeit, noha 50 után szokás feloldani a titkosítást!
Elődjéhez hasonlóan a szombati repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski államelnök ugyanúgy száz százalékig lengyel hazafi volt, aki mindig hazájának és népének boldogulását szolgálta. Feltétlenül. Ezért kényelmetlen is volt, nemcsak az oroszok szemében, hanem Nyugaton is. Emlékezetes, milyen ádázul küzdött országa érdekeiért az EU-ban, a Lisszaboni Szerződés megalkotásában, a keleti partnerség létesítésében, vagy a Moszkvával szembeni nyugati elnézőség leküzdésére.
Ráadásul Katyn most is kényes ügy marad, Keleten és Nyugaton egyaránt. Moszkva 1990-ben elismerte ugyan, hogy a vérfürdőt ő rendelte el, de most sem ismeri el, hogy népirtás volt, s bocsánatot sem kért Lengyelországtól. A nyugatiaknak pedig azért kényes, mert a saját közvéleményük szemében a hősiesség 70 éves mítoszai, s egyre inkább felvetődik a kérdés, hogy valóban jól választották-e meg szövetségesüket, amikor a kommunista szörnyeteg mellé álltak a második világháborúban.
Korántsem biztos, hogy Sikorski és Kaczyński összeesküvés áldozatai. Lehet, hogy egyszerű egybeesésről van szó. De ha mégsem?
Szóljon hozzá
Hozzászólt: gábor / Hétfõ, 2010. április 19., 16.05 Válaszoljál rá! 
"....kényelmetlen is volt, nemcsak az oroszok szemében, hanem Nyugaton is..."
Érdekes,a fenti véleményéért, a cikk szerzőjét nem "taksálták" bárdolatlansággal, mint engem a múlt héten!
"....kényelmetlen is volt, nemcsak az oroszok szemében, hanem Nyugaton is..."
Érdekes,a fenti véleményéért, a cikk szerzőjét nem "taksálták" bárdolatlansággal, mint engem a múlt héten!















