Kedd, 2017. március 28., 03.23

Költségvetés

Az országot pillanatnyilag foglalkoztató hatalmas felfordulás közepette szinte észrevétlen maradt a 2017-es állami költségvetés kormány általi, kedd esti elfogadásának bejelentése. Január utolsó napján nyilvánvalóan késő egy ilyen fontos törvény tervezetét a kormány elé vinni – egy jó hónapja is késő lett volna –, és hol van még a parlament általi szentesítése? Bár azon valószínűleg gyorsan átesnek majd a honatyák: a módosító javaslatokat, szokás szerint, vita nélkül leseprik az asztalról (legalábbis eddig majdnem mindig így történt), a többség pedig megszavazza – egy-kettőre, hiszen pillanatnyilag fontosabb dolgok vannak napirenden. Lám, a Ghiţă-féle botrány, amibe a SRI második, ha nem éppen első számú embere már belebukott, seperc alatt elült. Bár ha a helyzet konszolidálódik, s nem jönnek újabb botrányok, alighanem újra előkerül.

No de a költségvetésről beszélünk, amely egy ország – esetünkben Románia – egész esztendejét meghatározza gazdasági, társadalmi síkon.

Az országnak soha eddig nem volt ilyen bő büdzséje: a bruttó hazai

össztermékből (GDP) származó bevételt 815,19 milliárd lejben irányozta elő azáltal, hogy a gazdasági növekedést 5,2 százalékra taksálta „a román gazdaság valós adatait, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányprogramját és a legfontosabb közpolitikákat” véve figyelembe, mondta a pénzügyminiszter.

A PSD kormányprogramja, s mondjuk, a „legfontosabb közpolitikák” elképzelése adott, de nem tény, csupán elképzelés. Mint ahogy nem tény, sajnos, az első kettő megvalósításához feltétlenül szükséges 5,2 százalékos gazdasági növekedési ütem, amely jócskán alatta marad a nemzetközi gazdasági szervezetek által előrevetítettnek, miközben az államháztartás legnagyobb hiánya sem haladná meg a 3 százalékot (ez uniós előírás, amelyet, mellesleg, több tagország sem teljesít.)

Adja a jó sorsunk, a magunk érdekében is, hogy az optimista (bár mi tagadás: teljesíthetetlennek látszó) kormányprogramnak és költségvetésnek legyen igaza. Ha mégse így lenne, akkor annak az ország és lakossága inná meg a levét. Például akkor, hogy az ország nem tudná megugorni az 5,2 százalékos fejlődési küszöböt (azaz a tervezettnél kevesebb lenne a bevétel), mert ez az összes többi mutatóra (vagy azok jó részére) kedvezőtlen kihatással lenne. A tervezetben a GDP 4,4%-a jutna az oktatásra, amiben benne van, hogy egyötödével emelnék a „nemzet napszámosainak” bérét, sőt, közel harmincezer gyereknek meleg ebédet biztosítsanak, és befejezik 15 óvoda és 12 iskola építését. Szép. Egy másik minisztérium alapjaiból 2500 bölcsőde és 2000 iskola építésének leszerződése és megépítése is szerepel. Dicséretes, bár kevés: tudjuk, hogy soha ország nem haladt előre, ha nem fektetett megkülönböztetett súlyt az oktatásra.

Több pénzt terveztek, mint tavaly, az egészségügyre – arányban és összegben egyaránt. Ezt is üdvözölni kell. Hogy a 90 kilométer tervezett autópálya befejezése, a 272 kilométer országút felújítása sok-e vagy kevés, nézőpont kérdése: a valós szükségletekhez képest biztosan kevés.   

Nem kételkedem abban, hogy a 2017-es költségvetést különösebb módosítások nélkül elfogadja a parlament. Mégis: várjuk meg a döntést. Jövő év ilyenkor azt is megtudhatjuk, mi és mennyi teljesült az elképzelésekből.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu