Iskola
Több fórumon is kifejtettem már, hogy az aradi
Csiky Gergely Iskolacsoportnak nincs megfelelő önmagát népszerűsítő politikája.
Megtettem ezt a Nyugati Jelen napilap hasábjain, a blogszférában, valamint
kifejtettem kollégáim egy része előtt is.
Álláspontom szerint az iskolacsoport megfelelő PR-ral több gyermeket meg tudna győzni arról, hogy őt válasszák középiskolás tanulmányaik színhelyéül. Úgy vélem túl hosszú ideig uralkodott az a gondolat, hogy a megye magyar diákjai úgyis a Csikybe jönnek, mert nincs más magyar tannyelvű középiskola. Sajnos nem így áll a helyzet: 2007-ben például 206 nyolcadikos végzett, ebből mindössze három líceumi osztályt (84 diák) és két szakosztályt (33 diák) tudtunk feltölteni, a hiány majdnem 90 fő ! Ez szerintem önmagában is egy elgondolkoztató szám.
2008-ban lényegesen kevesebb nyolcadikosunk van, alig több mint 150. A vezetőség ennek ellenére 4+2 osztályt kért. Hamarosan kiderült, hogy ez nehezen keresztülvihető, mivel egy februári felmérés kiderítette, hogy mindössze 73 fő kívánja a Csikyt választani. A helyzetet fokozta, hogy a körösközi diákok nagy része Kisjenőbe és Szalontára, a majláthfalviak testületileg Temesvárra akartak / akarnak menni, ezenkívül a temesvári Gerhardinum és a Bartók Béla Líceum Arad megyébe jött diákokat toborozni, Nagyiratosra, sőt Körösközbe is ! Lépnünk kellett, nem hagyhattuk / hagyhatjuk, hogy a diákok egy része a Csikynél gyengébb színvonalú iskolát válasszon, egyházi vagy más meggyőzések alapján.
A terv eredetileg az volt, hogy a tanári kar egy része kiszáll minden magyar tannyelvű iskolába és osztályfőnöki órát tart a nyolcadikosoknak és a szülőknek, bemutatva az iskolát. Azután Matekovits Mária aligazgatónőnek ennél is jobb ötlete támadt. Két fordulóban az összes Arad megyei magyar iskolába járó nyolcadikost behoztuk a iskolába, ahol körbevezettük őket, megmutattuk és kipróbálhatták az infotermet, kísérleteztek a kémia és fizikatermekben, az iskola mazsorettcsoportja bemutatót tartott a tornateremben, megnézhették a felújított bentlakást stb.
Első körben Körösköz (Nagyzerind, Simonyifalva, Ágya, Kisjenő), valamint Zimándújfalu és Fazekasvarsánd diákjai, a másodikban Kispereg, Pécska, Nagy- és Kisiratos és az aradi iskolák végzősei jöttek el.
Az első eredmények biztatóak. Körösköz véleményeiről nincs tudomásom, de Peregről hatból négy, Pécskáról mind a 18, Nagyiratosról kb. 5, Kisiratosról szintén annyi tűnik biztosnak. Ha ehhez hozzáadunk kb. 25 diákot Zimándról és Körösközről és az aradi végzősök többségét, akkor ismét a 100 körül járunk. Elgondolkoztattuk azokat is, akik eddig úgy gondolták, hogy nem a mi iskolánkat fogják választani. Ha minden jól megy talán sikerül ugyanannyi diákot meggyőzni kb. 155 végzősből, mint amennyit tavaly 206-ból, ebben az esetben pedig négy gimnáziumi osztály is összejöhet.
Közhely, de az oktatás ma már szolgáltatás, a tanárok vannak a diákokért és nem fordítva. Gyerekeinket meg kell győzni, mivel ma már nem olyan világot élünk, amikor a magyar diákok startból a Csikyt válasszák. Bárhogy is lesz, az elgondolás remek volt, a szervezés sikeres, az eredmény pedig plusz 30 diák eddig, de talán több is lehet. Én mindenesetre optimista vagyok. Ha sikerülne megtartani a már említett osztályfőnöki órákat is, ahol a szülőkkel beszélnénk, akkor még jobb eredménnyel zárhatunk.
Örülök, hogy ebben az ügyben komoly előrelépés történt.
Lehoczky Attila













Szerintem nem sok olyan magyar iskola van amely a Csikynél színvonalatlanabb. Nem kellene blamálni a többit. Az kétségtelen, hogy sokat fejlődött az iskola az utóbbi években, de még mindig nem nagy teljesítményként könyvelik el, ha valaki bejutott a Csikybe, inkább kap az a környezetétől pozitív visszajelzést, aki Várad valamelyik iskolájába sikeresen felvételizett.
Egyetértek Sz-Sz Zoltánnal, sokkal hatékonyabban, kreatívabban kellene tanítani!
Azért sok szerencsét a Csikynek a fejlődésben!
Cöcö-nek:
Magyarnak nem csak attól jó lenni, hogy egyre többet ér a jövedelem. Attól is, hogy a kívülről látók rácsodálkoznak:ezek milyen jól csinálják! És Magyarországon sok-sok évtizede rosszul vezetik a magyar szekeret, nem úgy, mint itt a románt.
Az utóbbi években is jelentek meg silány kiadványok rommagyar közpénzből, és nem jutott arra érdemeseknek, mert kellett a zsozsó kampánykoncertekre.
Az oktatás sorsa meg előreláthatatlan. Csak leépülést sejtető ötletelések vannak.
A szülő-iskola-gyermek háromszög akkor működik, ha kérés nélkül is egymásra lelnek.
Belső késztetés híján a ráolvasás nem segít.
A kreativitás fejlesztésének, egészséges arányban, része kell legyen a lexikális tudás.
Az anyanyelv a gondolkodás alapeszköze. Akinek ezt veszik ki a szülők a kezéből, annak, vált segítési szándékkal, nagyon sokat ártanak.
A román iskola kizárja a magyar műveltséget! Az egy rendszer. A rendszertelenül összeszedett ismeretmorzsák sosem fognak összeállni magyar műveltséggé!
Én csak olyan iskolákat ismerek, egy románt és egy magyart, ahol a magyar gyerekek szünetben egymást keresik, és egymással magyarul beszélnek.
Saját tapasztalatból tudom, hogy leghatékonyabban az ember saját anyanyelvén tanul. És itt jön a de. Kell a megfelelő információ, adat amit színvonalas eszközökkel (legyen az formális, non-formális vagy informális) juttatnak az anyanyelvén tanuló diáknak.
Ha a magyartanár órán diktálja az irodalmi művek elemzéseit, akkor köszönöm de nem kérek. Ha nem fejleszti a gyerek kreativitását, nem tanítja meg gondolkodni, nem engedi hogy saját véleménye legyen egy műről, nem veszi rá hogy olvasson (és itt nem a kötelezésre utalok), akkor mind tanulhatnak anyanyelven, mert mindhiába. (És ez érvényes minden tantárgyra.) Akkor inkább egy színvonalasabb román iskola, ami nem zárja ki a magyar műveltséget, identitástudatot (de ez főleg a szülőn múlik).
Mellesleg már a magyar iskolákban is románul beszélnek szünetekben a diákok.
Örülök, hogy ezt a temat ujra megemliti, nem lehet eleget beszelni az anyanyelvi oktatasrol.A nyilt napok alkalmaval bemutatott iskola megtette az elsö lepest.Nagyon fontosnak tartom a szülökkel valo kapcsolatfelvetelt.A szülök bizonytalanok, ök csak a legjobbat akarjak a gyermeküknek, ezert kell meggyözni öket,hogy gyermeküknek nem tesznek jot, ha nem anyanyelvi iskolaba jaratjak.Ismert teny, hogy az anyanyelven jobban es könnyebben lehet tanulni,kesöbb az idegen nyelven valo tanulas a mai vilagban mar ugyis feltetel. Mellesleg a nemzeti tudat megörzeset nehezen lehet csak otthon atadni a gyerekeknek.Ehhez feltetlenül szükseg van az iskolara.Kerem a pedagosusokat es mindazokat akik gyereknevelessel foglalkoznak(barmelyik szinten)keressek a kapcsolatot a szülökkel.Az egyhaznak is lenne lehetösege a szülökre hatni.Az egyhaz es az iskola együtt meg idealis lehetne!Optimista vagyok en is,es abban remenykedem,hogy a fiatal garda uj erövel,sok munkaval es egy kis idealiszmussal sikeres munkat vegezz.Ehhez kivanom a legjobbakat.
Ha valamiért a rommagyar hálás lehet Gyurcsánynak, az hogy:
1. az utóbbi 5-6 évben nem volt annyira jó odaát magyarnak lenni, ezért nejm is mentek már el olyan sokan.
2. a kultúrpolitika nem támogatott minden silányságot, valóban csak jobb kötetek, jobb előadások születhettek meg. Végre többnyire azok, amelyek meg is érdemelték a publikációt.
3. az oktatást nem felülről kell építeni, hanem alulról. És ki törődik a magyar óvodákkal? Egyetemi professzorok csak az érettségizők számát figyelik, kijön-e még belőle egy tanszék és általa egy tanszékvezetői pozíció? A gazdaság alapja a humán erőforrás. Vagyis a jó szakmunkásképzés. Ez pedig a Csikyből (is) hiányzik.
Én rendkívül boldog lennék, ha az egyetemek jó szakembereket képeznének. Ma már csak annak nincs egyetemi végzettsége, aki nem akarja hogy legyen. Futószalagon jönnek ki a mérnökök, jogászok, könyvelők, stb. s sírnak, hogy nem kapnak munkát.
Azt hiszem érdemes lesz az írásban szereplő számokra a júliusi "felvételi" után visszatérni.
Szövérdfi Szép Zoltánnal a szinvonal kérdésében egyetértek.
Az (magyar) iskolába járók számát alapvetően a következők határozzák meg:
- a szülők akarják, hogy tanult gyermekeik legyenek;
- a tanárok dolgozzanak önzetlenül, és elsődleges legyen az iskolai munka, akár a pótórák teljes mellőzésével is;
- érje meg tanult embernek és ezen belül tanárnak lenni;
- az egyetemek tanárokat (is) képezzenek, ne csak tudósokat;
- Magyarországon legyen érdemes magyarnak lenni, mert csak így lehet az külföldön is követhető cél.
Ezek után jöhet a népszerűsítő művész-bűvész-tudor, bár aligha lenne már rá szükség.
Hát sajnos ez általában véve az iskolál főproblémája. PR nulla. Ez szerintem két okból is történik.
1. nincs meg a hagyománya, a PR-t a titkárnő végzi
2. az "organigrámában" nincs benne s valószínű nem egyszerű megváltoztatni.
De! Véleményem szerint a legjobb pr az iskola színvonala. Amíg minden bukdácsoló diákot átengedünk, csak azért, hogy meglegyen a létszám, addig nem várhatunk mást, csak azt, hogy esetleg a tanítónénik járják a magyar családokat s próbálják meggyőzni őket, hogy adják gyereküket a magyar licbe. Elég megalázó.
Legegyszerűbb lenne egy internetoldal (se a Csikynek se a Bartókban nem találtam meg a gúgelben) s egy profi színes szórólap. Nem tudom hány iskolának van.
Szóval sok mindent lehetne csinálni a diákok bevonásával, de legfontosabb a színvonal. Lehet, hogy jobb lenne feláldozni 1-2 tanári állást, lehet megszűnne 1-2 osztály, de ha a színvonal az átlag fölött lenne, akkor ha románok nem is, de a vegyes házasságban élők tutira magyar iskolába adnák gyerekeküket.
Pörereá meá