Székely autonómia – a cigányok és a székely ököl

 

A Virtuson egy írást olvastam, valószínű egy székely írta, feltételezhetően gyergyóremetei, amelyben a háromszéki, köpecbányai, magyar-cigány interetnikai konfliktussal vezetett be egy írást.

A köpecbányai eset röviden az, hogy a magyarok meg akarták bosszulni a cigányok garázdálkodásait.  A szerző azzal zárja cikkét, hogy az odaütés tartotta meg a székelyt a történelemben. Nem is írnék e cikk nyomán, ha ezen írás nem tükrözné a székely nemzeti öntudat súlyos elferdülését. Amikor a kocsmamítoszt, a nemzeti öntudat rangjára emelik, akkor nagyon súlyos elferdülésével találkozunk a nemzeti öntudatnak. Sajnos, még doktorátussal rendelkező irodalmárral is találkoztam, a Székelyföldön, aki azt állította, hogy az is mítosz, amikor a székely, részegen veri az asztalt a kocsmában, az Úr Istent egy kutyuli társaságában emlegetve, ezt bevezetőnek szánva nemzeti öntudata kifejezéséhez.

De ha már a cigányoknál tartunk, akkor vizsgáljuk meg a továbbiakban azt is, hogy a művelt magyarnak, a művelt európainak a magatartása, a cigányokkal szemben nem farizeusi-e?!
Nem ítélem el az agresszivitást, azt is az emberi élet részének tartom, benne rejlik az emberi természetben, amit kiművelni nem lehet, nem tudunk soha az árnyékunktól megszabadulni. A bennünk rejlő agresszivitást csak moderálni tudjuk. Érdekes, hogy a primitív népek, az eredendő emberi gyilkos hajlamot jobban tudták moderálni, mint a modern pszichológiai ismeretekkel rendelkező modern ember. Tudták, hogy a gyilkos hajlamot, csak úgy tudják féken tartani, ha egy minimálisat megengednek, szellemi tartalmat adva neki a vallási emberáldozat formájában. A primitívek, a beavatási szertartásaik révén is tudták moderálni az ember eredendő gyilkos hajlamát. Ők már jól ismerték a tudattalan hatalmát, a maguk primitív módján, és szertartásaik révén, biztosították a harmóniát az emberi lélek tudattalan részével, ahol rejtőznek a gyilkos hajlamok. Az agresszivitásnak egy szellemi tartalmat adtak, és azzal moderálták. Ez a modern pszichológia, szublimálás néven ismeri, de épp nem tudja úgy kezelni, mint a primitívek, olyan eredményesen.

A székely bunyósságot, egyedüli nemzeti megtartó erővé mitizálni nagy tévedés. Egy ilyen mítosz inkább a kocsmák mítosza. Sokkal szellemibb, ami egy nemzetet megtart, és nem a puszta odaütés. Nagy tévedés, hogy ez tartott meg bennünket. Egy népet az odaütés csak úgy tart meg, ha szellemi tartalmat tud adni neki, a puszta bunyó nem megtartó erő. Ebben a székely bunyósságban, amire a székely büszke, van egy jó adag üres önhittség is, székely beképzeltség. A székely, az egészséges nemzeti öntudatott összetéveszti a nagyképűséggel. Az önhittség, nem nemzeti öntudat és nem is tart meg. A negyvennyolcas forradalom alkalmával, a székely önhittség, biza, véres fejjel futott az osztrákok elől –, a székely nagyképűség túlbecsülte magát és az nem maradt bosszulatlanul.

Az iszlám terroristákat, az öngyilkos merénylőket, elítéljük. És ugye, milyen bunkó fundamentalisták, hogy hagyják magukat beszervezni. Csak nagy a sanda gyanúm, hogy a beszervezők, több szellemiséget, szakralitást tudnak belevinni az öngyilkos merényleteikbe, mint a székely az öklébe. Milyen jó volna ha az udemerének, meg az MPP-nek is olyan meggyőző szervezői lennének, mint az iszlám terrorista főnökök, épp olyan erős dinamikus szellemet tudnának vinni az autonómiaharcba, épp olyan meggyőző erejük lenne a nép irányába, - és nem csak választásokkor. Félreértés ne essék, nem terrorra uszítok, csak egy törekvés szellemét állítom példának. Jelenleg Romániában, a puliszka mi vagyunk, nem  románok.

De egy dologért nagyon csodálom a cigányokat, épp azért, amiért mások utálják, az öntörvényűségükért. Az autonómia görög kifejezésben, a nomia görög szó jelent öntörvényű lényt is, amely magában hordja a belső törvényét. A cigányok irigylésre méltóan autonómak, a nomia értelmében, igazi autonóm közösségek, intézmények nélkül. Az autonómia alapja, az intézményesé, a közösség nem intézményes autonómiája, a nemzeti lélek belső törvényeinek az érvényre juttatása spontán módon, az önmagunkhoz való hűség. Na a székelynél épp ezt a nem intézményes autonómiát hiányolom. Büszke az öklére és azzal kész.

Nem tudom, de van egy olyan sanda gyanúm is, hogy a művelt magyar, a művelt európai, amikor elítéli a cigányok törvénytelenségeit, agresszivitását, akkor mintha a saját árnyékával, pszichéjének árnyékával lenne konfliktusba.  Higgyük el, hogy a cigány bennünk is bennünk van, akit elítélünk, csak mi farizeus módon elfolytjuk. Civilizált formába tesszük, maszkírozva, báránybőrbe bújtatjuk a farkast, ennyi csak a különbség, köztünk és a cigányok között. Nyugaton botrány, hogy a cigány koldul. De ő nyíltan szemtől szembe állva kér és nincsenek mögötte (esetleg ha vannak is mögötte bandák, akkor is még mindig nyíltabb) szakértők, szociológusok, szociálpszichológusok, akik megteremtik a vevő demokratikus átverésének a tudományos, kísérleti alapját. A demokráciában egy egész iparág szakosodott arra, hogy a vevőt átverje, de ez törvényesen működik, reklámipar néven. A cigányok nem folytatnak véres háborúkat a demokrácia terjesztése ürügyén. Botrány, ha a cigány késel, és primitívnek tartjuk, műveletlennek. De, a tévék sugározta gyilkolászást, és annak következményeit civilizációs problémának nevezzük és nem műveletlenségnek. A tévé sugározta erőszakot, a filmeket, nem nevezzük aszociális magatartásnak, a tévéadó részéről, csak a civilizáció elferdüléseinek, üzletnek nevezzük, kozmetikázzuk. Ha cigány követ el egy rablógyilkosságot, ami esetleg kegyetlenségében nem is vetekszik egy filmével, akkor ő az aszociális lény. A művelt európainál a befolyt jövedelem szabja meg, hogy mi szociális és mi nem. Európa farizeus, nem potyára a kereszténység igazi megalapítója a farizeus Pál és csak egy nagy farizeus intézményt tudott alapítani, aminek farizeussága túllépte a kereszténység határait, civilizációs alapmagatartás lett, életforma. A farizeus Európa lelkiismeretét zavarják a cigányok.

Európa saját tudattalanjával való konfliktusát vetíti ki a cigányokra. Európában nem tudják kezelni az ember eredendően adott árnyékát, minden modern pszichológia ellenére és ennek a cigány issza meg a levét.

A köpeciek, állítólag a javaik védelmében nyúltak kaszához. Amúgy korcsmából indult az egész balhé, ottani összeszólalkozásból. Rendben, a köpecieknek igazuk volt, meg kellett védeniük a javaikat, ha az állami intézmények nem képesek. Na de kérdem én azt, hogy a székely erdők védelmében, miért nem fog kapát, kaszát a székely. Az erdőkben nagyobb pusztítás folyik, és lehet, hogy az erdőirtás okozta árvíz, épp, az ő gyerekét viszi el. Vagy a picinyke vagyonán nem lát túl a székely? A cigányok okozta pusztítást, észreveszi a székely, de az erdőirtás okozta ökológiai katasztrófát nem. Vagy az erdőirtást azért nem veszi észre, mert abból már haszna van?

A román Pro Tv-nek kell megmutatnia, helikopterről, a kopaszra pusztított hargitai hegyhátakat. Az egyik csíkszeredai erdőben illetékes hivatal, valószínű egyik székely udemérés elvtársa, még nem olyan rég a Marosvásárhelyi Rádióban nyugtatott, hogy elenyésző a pusztítás. A fajtánkbeli, félrevezet a médiában, az udéméré félrevezet, és a román Pro Tv, románok mutatják be az igazságot. Ez nem nemzeti képviselet és így nem lesz területi autonómia.

Természetesen, azzal nem megyünk semmire, hogy szidjuk a cigányokat. Szerintem a cigány vitalitás nem csak abból áll, hogy szaporák, hanem abból is, hogy érvényt tudnak szerezni saját törvényeiknek, a mi szemünkben a törvényszegéseiknek. A művelt magyar megbotránkozik a cigányok maguk közötti leszámolásaikon, hogy milyen műveletlenek, hogy nem fordulnak hatóságokhoz, hát épp ebben nyilvánul meg önmagukhoz való hűségük, autonómiájuk. Az autonómiának különböző formái vannak, nem csak az intézményes önkormányzatiságból áll az autonómia. Vannak szakértők, akik a korrupciót, a bandákat, a maffiákat is, az autonómia formái közé sorolják, - és nem alaptalanul. A szakértők szerint, az autonómia korrupt formáit épp a törvények megléte hozza létre. Lao cse már rég leírta, hogy ahol megjelenik a törvény, ott megjelenik a törvényszegés is.

De végül is mi van a dolgok mélyén? Mi a konfliktus tárgya a magyarok és a cigányok között? A reklámipar miért veri át a vevőt? Az udémérének mi a fő rejtett szempontja, miért akarja önösen a hatalmat? Az erdőket mi pusztítja, a Székelyföldön? Mindennek a gyökerén a tulajdon rejlik, a birtoklási szomj. A cigányok és magyarok között a birtoklás a vita tárgya. A reklám a birtoklásért veri át a vevőt. A vevő azért veszi be a horgot, mert ő is birtokolni akar, - birtoklási szomja neki sem különbözik a tőkésétől. Az udéméré is birtokolni akarja a hatalmat, hogy még többet birtokolhasson, magántulajdonként. Az erdőket is a birtoklási szomj irtatja. Ezt teszi a keresztény Európa, melynek állítólagos tanítója, Jézus, épp a nembirtoklást állította tanításának középpontjába, amit a keresztény Európa értett meg a legkevésbé. A roma és a magyar egyformán birtoklásra törekszik, ebben nem különböznek. A roma, ahogy meg akarja szerezni a tulajdont, abban egy kicsit nonkonformista, ez nem fekszik a székelynek.

Nagy Attila, Kökös