JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 18., 21.14

A Hermann-palota és szomszédai

Arad főterének egyik legrégibb épülete magán hordozza a városfejlesztés jellegzetes jegyeit: homlokzatán megtalálni a késői barokk elemeit, de az eklektika számos, szemet gyönyörködtető elemét is. Mindenekelőtt a palota két szélén látható, egészen sajátosan megépített és díszített, a homlokzat síkjából kiugró zárt erkélyekre (bow-window) utalok.

Építészetileg aligha lehet beskatulyázni a Hermann-palotát. Úgy szép, ahogy van. Sőt, azt is mondhatnánk, ahogy napjainkban látható, hiszen immár 135 éve éke a városnak, s e hosszú léte alatt számos jellegzetes díszítőelemét lebontották, eltüntették. Például a tető alatti homlokzati szobrokat, az eredeti kéményeket, s nem utolsósorban a kapubejáratot őrző, kisméretű Herkulest és Sámsont ábrázoló szobrocskákat, amelyekről joggal hihetjük, hogy Tóth András, a nagy költő, Tóth Árpád édesapjának munkái, hiszen akkoriban itt élt és dolgozott. (Ismeretes, hogy maga a költő is Aradon látta meg a napvilágot.) Az utóbb említett, igen mutatós díszítő elemek eltüntetésének „tetteseit” már a város jelenkori életében kell keresnünk, hiszen a ’90-es években egymást követően kerültek le eredeti helyükről és váltak „kámforrá”.

Mintegy vigaszul kerültek az aradiak szeme elé egy üzlet tatarozása során, valamikor a ’70-es években a földszinti üzletet övező csavart öntöttvas (réz?) oszlopok, amelyek kellemes meglepetést okoztak, hiszen létezésükre jószerével már nem emlékezett senki. Valamikor a háborút követő években, az „uniformizálás” során befalazták ezeket a hivalkodónak tűnhető egyedi díszoszlopokat.

Akkoriban szovjet mintára „négyszögesítették” a főtéri üzletek kirakatát, bejáratát. Eltűntek a boltívek, árkádok…

No de ki volt anno az épület megrendelője, tulajdonosa?

Itt van a helytörténész a legnagyobb zavarban. Azt tudjuk elődeinktől, hogy Hermann Gyula nagykereskedő és neje építtette 1884-ben, mikor a színház felől még a régi minorita templom és kolostor „strázsálta” az új fényűző kétemeletes palotát, felfelé a hajdani Andrássy úton (ma Forradalom útja) pedig a jóval szerényebb Czigler-ház (ma a Goldiș egyetem egyik épülete).

Czigler Antal (1810–1872) a vármegye építésze volt. Az ő munkája a piactéri ortodox püspöki templom is. Aradon született fia, Czigler Győző is, aki édesapja hivatását folytatta, még magasabb fokon. Nevéhez fűződik a Budapesti Műegyetem főépületének megtervezése és számos más budapesti létesítmény. Egyébként az általa rajzasztalra álmodott jeles tanintézmény professzora volt.

Hermann Gyuláról viszont roppant kevés információ áll a rendelkezésünkre. Nem bukkantam a nevére a hajdani kereskedők lajstromában, a századelő naptáraiban. A város építészeti emlékeiről szóló könyvek se részleteznek.

Az ingatlan tulajdonosai szemtanúi lehettek a szomszédok megjelenésének. Az új minorita templom és a palota 1904-ben készült el. A Czigler ház túlsó oldalán egy másik nagykereskedő, Szabó Albert immár szecessziós díszítésű háza és országos hírű üveg- és porcelánárut forgalmazó üzlete a 20. század hajnalán alakította a főutca képét.

A szomszédság tehát igen előkelő volt.

Az viszont érdekes és ritka, de nem kivételes aradi viszonylatban: hatalmas, hármas tagolású udvar húzódik a Hermann-palota mögött. A leghátsó rész, minden bizonnyal, a polgári élet fénykorára emlékeztető kert szerepét töltötte be a századforduló éveiben.

A földszinti üzletsor története is megér egy misét. Hajdan itt működött a híres Vojtek és Weisz-féle drogéria. Jó ideje ugyancsak a város legnagyobb ilyen szaküzlete működik a földszint minorita templom felőli oldalán. A másikon egy bank rendezkedett be. Az első udvar egy részén lévő földszintes épületrészt is cégek, irodák bérlik.

A háromszintes palota nem minden emeleti lakásában laknak. Ez egyébként az aradi belváros nagy házainak, palotáinak egyik korunkkal összefüggő „betegsége”. A hatalmas lakások fenntartási díja igen magas, ráadásul a városközpont a nyüzsgő forgalom miatt igen zajos.

A nagy belvárosi bérházak elnéptelenedése szinte elkerülhetetlennek látszik.

A Hermann-palota a város egyik értékes műemlék épülete. És noha, bizonyára lakóinak köszönhetően, jobb karban van számos „társánál”, csalhatatlanul tükrözi tisztes korát.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'