JelenHaz
Péntek, 2019. augusztus 23., 08.48

A „Mester” és tanai

Manapság, amikor leányaink, asszonyaink komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megőrízzék karcsúságukat, amikor jól jövedelmező ipara hódít a szépségápolásnak, amikor az „egészséges táplálkozás” ürügyén nem a rendszeres testmozgást helyezik előnybe egy alaposan átgondolt és világszerte hódító üzleti fogás elindítói, hanem az aszkéta életmódot, a lemondást, nem haszontalan emlékeztetni arra, hogy ez a „hisztéria” sem új. Csak a megjelenési formája, „megpolitizálása” tér el a korábbitól.

És mások a háttérben meghúzódó üzleti érdekek.

E kérdéskörben a két világháború közötti években Erdélyben is lábra kapott egy mozgalom.

Elindítója az 1920-as évek derekán Bicsérdi Béla (1870-1951) volt.

Ez a faramuci úriember 1925-ben Fogarason jelentette meg A halál legyőzése című könyvét, amelyben először fogalmazta meg különleges tanait. Elvének lényege az volt, hogy, ha az ember úgy él, mint ő, akkor sose hal meg. Szóval Bicsérdi az örök élet tanát hirdette. Magát hol Krisztushoz, hol Mózeshez hasonlította.

A különleges képességeit „egészséges” életmódjával magyarázó Bicsérdi Ada-Kaléh szigetén élt (az Orsova közelében lévő kis dunai szigetet a 60-es évek végén a Jugoszláviával közösen megépített vaskapui vízierőmű építésekor árasztották el vízzel) feleségével. A koplalás és a nyerskosztfogyasztás dicséretét hirdette. Tanai villámgyorsan terjedtek és hirdetője egyre népszerűbbé vált. Főleg a szebbik nem körében.

Bicsérdi hívei egyre sokasodtak, egész mozgalom alakult ki tanainak népszerűsítésére. Ők voltak a „bicsérdisták.”

Megszólaltak a kor tudományos személyiségei is. Az orvosok többsége sarlatánnak tartotta. Elmarasztalóan nyilatkozott róla dr. Korányi Sándor, az Európa-hírű pesti belgyógyász professzor, aki azokban az években éppen Aradon vizitelte meg az egyik betegét.

Az egyház és az orvostársadalom véleménye azonban nem zavarta Bicsérdit abban, hogy beutazza az erdélyi városokat és híveket toborozzon. Aradon is többször járt. 1928-ban itt jelentette meg Az élet könyve című munkáját az Aradi Hírlap nyomdájában, majd a következő évben  újra hosszabb ideig élvezte az aradiak vendégszeretetét. Karizmatikus személyiség volt, hatására több bicsérdista étkezde is nyílt Aradon.

Reisinger Sándor mérnök Maros-parti villájában lakott (a román tanítóképző szomszédságában), Benes Tusi egykori szubrett Deák Ferenc utcai (Eminescu)  utcai vegetáriánus vendéglőjében étkezett. Nyersételeket és tejterméket fogyasztott. Délutánonként eljárt a Simay gőzfürdőbe.

Bicsérdi az elsők között volt, aki Aradon sajtótájékoztatót hívott össze. Nyers salátát evett, miközben az elméletét megkérdőjelező újságírók a söröskancsókat ürítették. Azt nyilatkozta, hogy száz, egyenként 500 oldalas kötetben szeretné megírni összes műveit és ezért meg fogja kapni a Nobel-díjat.

Hosszú aradi tartózkodása alatt a magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó Bicsérdi a megírandó 100 (!) kötetéhez és az ezekben kifejtésre kerülő „praktikus filozófiájához” próbált meg támogatókat találni. Azt állította, hogy az egyén mindent elérhet, ha a fizikumát helyes táplálkozással rendben tartja. Kérkedett, hogy olyan képességeket fejlesztett ki magában, amivel addig senki se rendelkezett. „Mester lettem”– hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére.

Volt azonban egy figyelemreméltó, mondhatnánk jövőbe látó gondolata: azt hirdette, hogy a tömegekre alkalmazott szisztémák megbuknak és egyéneket kell nevelni. Ilyen összefüggésben Bicsérdi már 1929-ben, vagyis 60 évvel korábban megjósolta az akkor még csak Szovjetoroszországban tért hódító szocializmus bukását.

Bicsérdiről a második világháború utáni években már nemigen lehetett hallani. Tanainak egy részét viszont a vegetáriánusok a maguk számára hasznosították.

A halált a „Mesternek” se sikerült legyőznie.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Tonya / Péntek, 2011. augusztus 26., 11.53 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Valóban, Bicsérdi Béla nem az életmódjába halt bele, hanem meggyilkolták, így már nem tudhatja meg senki, hogy meddig élt volna. A nyers koszt és a tudatos szellemi irányulás mindenkinek jót tesz. Mens sana in corpore sano.
Hozzászólt: emil / Hétfõ, 2011. május 30., 20.34 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

nogyon szomoru rank nezve hogy mar nincs koztunk a mester, evezredunk egyik legnagyobb formatumu egyinisege, tobb munkajat olvastam , akibe van ambicio hogy tobbszor elolvasa konyveit az megerti hogy ki volt. (sokan vanak hivatotak de kevesen a valasztottak) min denki nem ertheti meg sory....
Hozzászólt: emil / Hétfõ, 2011. május 30., 20.31 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

nogyon szomoru rank nezve hogy mar nincs koztunk a mester, evezredunk egyik legnagyobb formatumu egyinisege, tobb munkajat olvastam , akibe van ambicio hogy tobbszor elolvasa konyveit az megerti hogy ki volt. (sokan vanak hivatotak de kevesen a valasztottak) min denki nem ertheti meg sory....
Hozzászólt: Peter / Vasárnap, 2010. december 19., 10.51 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

en 1955-ben szulettem,edesapam is bicserdista volt.Nagyon eros es egeszseges ember volt.Sajnos munkabalesetbe halt meg aamikor en gyerek voltam.olvastam a halal legyozese konyvet es 23 evesen en is 3 evig bicserdista modra eltem nagyon jo eredmenyekkel.biztos tul fiatal korom miatt nem vettem eleg komolyan es nem folytattam.Most olvasgatok ujra a nyerskosztrol es ujra szeretnem kezdeni ezt a taplalkozast.
Hozzászólt: jelen / Péntek, 2010. október 08., 12.30 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

úgy olvastam meggyilkolták, nem az életmódba halt bele.

mindenki maga próbálja ki, hogy mi a jó a testének.. különben csak a cinikusok meg a hisztériakeltők meg a profitlesők írásaira támaszkodhatunk..
Hozzászólt: ifj. haeffner / Kedd, 2010. augusztus 17., 02.23 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Nekem inkább a "jóslattal" van bajom... Aki egy kicsit is tanult történelmet, vagy utánaolvasott, tudhatja, hogy nem volt nagy szám (hangsúlyoznám 1929-ben, nem a II. világháború után) megjósolni a SzU bukását.
Hozzászólt: haeffner jenő tamás / Péntek, 2010. augusztus 13., 22.02 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Én nem vagyok vegetárius,csak majdnem. Én 1955-ben születtem. Akkor szerined mégis miért vagyok Bicsérdi Béla tisztelője?
Hozzászólt: Tanú / Vasárnap, 2009. február 15., 18.41 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ada-kaleh 1968 őszén még látogatható volt,de a közelgő költözködés jelei már láthatóak voltak.
Hozzászólt: nézelődő / Vasárnap, 2009. február 15., 18.19 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jugoszlávia és Románia az 1965-ben határozta el a Vaskapu-szoros végén vízerőmű építését. 1972-ben avatták fel a két ország együttműködésében felépült Vaskapu Vízi erőmű és Hajózási Rendszert.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'