JelenHaz
Kedd, 2019. május 21., 12.09

Asbóth és a helikopter

Holnapután 119 éve, hogy megszületett és kereken fél évszázada, hogy elhunyt a magyar technikatörténet egyik kiemelkedő személyisége, Asbóth Oszkár. Pankotán látta meg a napvilágot, mégis méltatlanul keveset tudunk kezdeti éveiről, holott a hegyaljai kisváros másik jeles fiáról, Csiky Gergelyről minden ismert, ami szerepet játszott pályája alakulásában. 


Ennek oka talán abban keresendő, hogy Asbóth megítélése ma is felemás.

Élete tele volt tartós sikerekkel kecsegtető pillanatokkal és fájó kudarcokkal. Volt időszak, amikor szakmai körökben zseninek és méltatlanul mellőzött tudósnak, a helikopter feltalálójának tartották. És volt időszak, amikor azt bizonygatták, hogy csak részkísérleteket végzett és azok eredményét is erősen megkozmetikázva közölte.

Manapság a tudománytörténet azon kiváló szakemberek közé sorolja, akiknek kísérletei hozzájárultak a helikopter kidolgozásához.Asbóth családja a múlt század elején Pankotáról beköltözött Aradra, hogy a fiatalember folytathassa tanulmányait az Állami Főreálban. 

A jó fejű, de közepesen tanuló fiatalember érdeklődését már diákkorában is a repülő szerkezetek kötötték le. Kapcsolatba lépett Faludy Károllyal, az aradi színész-aviatikussal, akitől elkérte első 14 lóerős modelljét. Erről jóval később Faludy maga számolt be a Rendkívüli Újság egyik 1938-as számában.

A fantáziadús, inventív gimnazista Weitzer (Blaga) utcai lakása fáskamráját alakította át műhellyé. Itt készítette el 1908-ban az első motorkerékpár-vontatású siklógépét, és ezzel készült aradi demonstrációra az egykori vásártéren. 

A légi bemutatót azonban egy balszerencsés epizód hiúsította meg. A repülő szerkezetének tárolására használt hangárt tévedésből üresnek hitték és egy jobban fizető személynek is kiadták, aki a fiatalember fura szerkezetét egyszerűen kidobta a mezőre. Asbóth erről az 1956-ban Budapesten megjelentetett Az első helikopter című könyvében úgy emlékezett vissza, hogy egy világ omlott össze benne, és innentől kezdődött balszerencsés sorozata.

Az első világháború alatt a család Budapestre költözött, és Asbóth megkapta a Monarchia repüléssel foglalkozó intézetének a vezetését, ahol évekig a légcsavarokkal végzett kísérleteket. Ezeket anyagi pártolókra számítva, kissé megszépítve közölte. 1928. szeptember 9-én Kispest mellett a levegőbe emelkedett az Asbóth-féle légcsavarral működő AH-1 típusú szerkezet. Két ellentétes irányban működő fa propeller működtette. A rugalmas leszállást focilabdákkal és autógumikkal biztosították. A gép 10 m magasan mintegy tíz percig lebegett.

Asbóth azonban a korabeli Magyarországon hiába reménykedett a kísérletek folytatásához szükséges anyagi támogatásban. Ráadásul az egyik próbarepülése során a modell lezuhant, két szerelője szörnyethalt, majd egy szerencsétlenül járt magyar pilóta balesete kapcsán tett nyilatkozata miatt indítottak bírósági eljárást ellene. Az ítélet előtt külföldre menekült. Londonban, Párizsban, Németországban folytatta kísérleteit; 1941-ben tért haza és korábbi álmairól lemondva egy újításokat kivitelező vállalatnál dolgozott.

1960-ben halt meg, nem sokkal azelőtt, hogy átvehette volna a Kossuth-díjat.

Az államszocializmus idején úgy állították be, hogy a horthysta Magyarországon Asbóthot szándékosan mellőzték és a fennebb említett könyvében leírtak alapján őt tartották a helikopter feltalálójának.

A technikatörténet mai megítélése szerint a tényleges helikopter készítője Bréguet (1907), az első repülés a német Heinrich Focke, a sorozatgyártás pedig a lengyel-orosz Sikorszki nevéhez fűződik. 

Asbóth Oszkár így is az egyetemes technikatörténet kimagasló személyisége. Pankotai vagy aradi házának (Blaga 17.) a megjelölésére az idei kerek halálozási évforduló kivételes alkalom lenne. 

Számunkra pedig egy okkal több, hogy büszkék legyünk jeles földinkre.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: zöld prücsök / Kedd, 2010. március 30., 04.08 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Szép. Köszönjük.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'