JelenHaz
Szombat, 2019. december 07., 09.13
Aradi történetek, emberek (39.)

Az első sajtóház

A Jelen ház szomszédságában áll egy emeletes épület, amely jó ideig szintén a sajtóház szerepét töltötte be. Kapuja mellett emléktábla hirdeti, hogy itt volt 1909-től a Tribuna című lap szerkesztősége.

Százéves épületről van szó, amelyet ráadásul éppen ilyenkor, országos visszhangot kiváltó ceremóniával avattak fel.

A múlt századelő Aradja nem nélkülözte a helyi románság korábbi kiadványait. A Speranţia, Lumina, majd a Biserica şi şcoala időszakos kiadványok népszerűségével sokáig nem versenyezhetett egyetlen helyi román lap sem. Ezek elsősorban a román és a szerb ortodox egyház és a felekezeti iskolák szétválását készítették elő.

A nagy áttörés azonban a Tribuna poporului című lap megjelenésével kezdődött 1897-ben. A nagyszebeni Tribuna és a Foia poporului cimű lapok megszűnése után a szerkesztőség meghatározó tagjai az aradi román értelmiséghez csatlakozva hozták létre az erdélyi románság egyik fontos fórumát. Aradon működött ugyanis az 1812-ben létrehozott Preparandia, a történelmi Magyarország első román tanítóképzője, és az évtizedek során e tanintézet köré tömörült egy sor román értelmiségi. A kiadvány első felelős szerkesztője Ion Russu Şirianu volt, tulajdonosa pedig egy szászvárosi román üzletember, Aurel P. Barcianu, aki jelentős tőkét pumpált e vállalkozásba. A szerkesztőség tagjai közé tartozott Vasile Lucaci és Vasile Mangra, Gheorghe Cuhandriu, Roman Ciorogariu (unokája tanítónőm volt a Magyar Vegyes Líceum elemi osztályaiban!), és nem utolsó sorban Nicolae Oncu, az aradi Victoria bank megalapítója.

A szerkesztőség első székhelye az Aulich Lajos (Ion Russu Şirianu) utcasarki Szántay-házban volt. Később átköltözött a Deák Ferenc (Eminescu) utca 17. szám alá, a Victoria bank első épületébe, de az „albérletek” szűköseknek bizonyultak, és a tulajdonos saját székházban gondolkodott. Az új főszerkesztő, Sever Bocu gyűjtést kezdeményezett a Kárpátokon túlról és a román kezdeményezéseket támogató Victoria bank is tekintélyes summát kölcsönzött az építkezésre. 1909-ben megvették a Deák Ferenc utcában, az ortodox püspökséggel átellenben egy régi házat, lebontották, és Tabakovits Emil műépítészt bízták meg egy új, a nyomdát és a kiadót, valamint gyűléstermeket is befogadó szerkesztőségi székház megtervezésével.

Az akkor már Tribuna nevű lap (a nagyszebeni 1903-ban megszűnt) saját székházának avató ünnepségére meghívtak Bukarestből is több jeles román személyiséget.

Ez volt az első sajtóház Aradon. A régebbi helyi magyar lapok egyikének se volt saját székháza. Az Alföld, az Arad és Vidéke, az Aradi Közlöny, a Függetlenség, hogy csak a jelentősebbeket említsem mind bérelt szobákban rendezkedtek be, annak ellenére, hogy Stauber József, a Közlöny gazdag tulajdonos-főszerkesztője megengedhette volna magának egy saját székház felépítését.

A Tribuna az erdélyi románság egyik legjelentősebb lapjává nőtte ki magát. Példányszámáról nincsenek pontos adataink, de a Bánságban is voltak előfizetői és a Kárpátokon túl is érdeklődéssel olvasták egy-egy lapszámát.

Határozott politikai arcéle és kiváló gárdája ellenére – ekkor már Ioan Slavici és Vasile Goldiş is a lap munkatársai közé tartozott és George Coşbuc és Octavian Goga, sőt Vasile Alecsandri nevével is gyakran találkoztak az olvasók a lapban – hamarosan komoly versenytársa akadt. A Kárpátokon túl ugyanis nem találták elég harcosnak az Aradon szerkesztett lapot. Ráadásul a Román Nemzeti Párttal is összetűzésbe kerültek. Ilyen körülmények között jelent meg 1911-ben a Vasile Goldiş vezette Românul. A következő évben a Tribuna beolvadt a Zrinyi (ma: Goldiş) utcai Goldiş-házban berendezkedő Românul szerkesztőségébe.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'