JelenHaz
Hétfõ, 2019. december 09., 09.06

Az olcsó szeszfőzdétől a Palugyay-pezsgőig

Az italgyártás a legrégibb időktől fogva is biztos kereseti forrással kecsegtette a vállalkozó szellemű embereket. Kezdeményezéseik azonban a vállalkozás gazdasági vonatkozásain túlmenően társadalmi szempontból is fontosak lehettek. 


Ha a nagyon alacsonyról induló Neuman fivérek nem látnak a szeszfőzésben jó üzleti lehetőséget, aligha alakul ki az a hatalmas birodalom, amely gyárain kívül számos középület, és jótékonysági alapítvány létrehozásához vezetett, végső soron pedig több ezer embernek biztosított munkát és megélhetési lehetőséget kerek száz éven át.

De még őket is megelőzte a sörgyártás, amelyben élen jártak eleink. Már a 18. század derekán Temesvár után nem egész két évtizeddel Újaradon is sörgyár épült. Az aradi sörgyártás a múlt század elején érte el a csúcsát, amikor a Dreher-Hagenmacher konzórcium kezébe került. 

Az államosítás aztán ennek is véget vetett. A rendszerváltás után a ’90-es években új gyártelepen, korszerű elképzelések alapján indult be az aradi sörgyártás, de a kemény konkurenciaharc hamar beolvasztotta.  

Az egykori újaradi sörgyár jelentősen átalakított épülete ma a legrégibb ipari létesítményünk. Azon már nem is csodálkozom, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy valaha emléktáblával jelölje meg, vagy védetté nyilvánítsa.

Ma már aligha ismert, hogy kiváló pezsgőket is „gyártottak” Aradon. Mégpedig az ital divatbejöttének hőskorában.A pezsgőgyártás Magyarországon viszonylag későn, a 19. században terjedt el. Maga az ital magyar neve Széchenyi István gróftól származik, aki a Hitel című tanulmánykötetében a francia champagnierét nevezte pezsgőnek.

Magyarországon a Palugyay József és fia cég, illetve Törley József futtatta fel az iparágat. Aradon a gyoroki Andrényi Kálmán (1849–1893) bornagykereskedő.  A pezsgőgyártást 1862-ben kezdte meg. Korai halála után felesége vette át a gyár irányítását, majd a két világháború közötti időszakban Kramer Józsefné folytatta a francia-rendszerű Andrényi-pezsgők gyártását. Ekkoriban három pezsgőmárka fűződött a cégalapító nevéhez: Az Andrényi Extra, az Andrényi Sec és az Andrényi Rosé.

Közben Palugyayék se tétlenkedtek. Az 1912-ben Budafokra telepített cégnek Magyarországon 23 városban, Erdélyből és a Partiumból Aradon, Brassóban, Kolozsváron és Nagyváradon volt telepe. Aradon a Szabadság tér 16. szám alatti  palotában. 

Az impériumváltozás után is fennmaradt a Palugyay-pezsgő és -borlerakat, amely 1923-ban önállósult, és Chateau Palugyay Societate Anonimă néven működött tovább. A folytonosság megőrzése annak köszönhető, hogy Palugyayék a bécsi, krakkói, trieszti piaca mellett a romániaira is betörtek, és a cég már 1874-ben elnyerte a román királyi udvar szállítója címet.

A részvénytársasági alapon működő aradi cég legkeresettebb termékei közé tartozott a Palugyay Grand Vin Demi Sec, a Palugyay Gout American Extra Dry, a Palugyay Grand Cramont Imperial. A fehérborok közül a Leányka Szemelt és a Rizling Szemelt, illetve a Magyarádi Muskotály, a vörös borokból pedig a Merlot Extra Fin.Híres volt Weiszberger Sámuel likőr-, rum- és konyakgyára, amely 1857-ben pálinkakifőzdeként alakult Honctőn (Gurahonţ). A töményítés folytán előállított pálinkája iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozott Ausztriában. Ekkor a cég beköltözött Aradra az Andrássy tér (Revoluţiei 13. szám alatti ház udvarába), Sherry-Brandy, a Triple-Sec tojáskonyak, az Ananász és a Kingston-rum volt a legfelkapottabb terméke.

És akkor még nem szóltunk a híres Zwack likőrgyár aradi fiókjáról (Verbőczy utca (Mircea Stănescu) és a Reusz-féle Flóra likőrgyárról (a mai nagyposta helyén). Ez utóbbi néhány likőrfajtájának gyártási titka épp úgy sírba vitt titok maradt, mint a vingai bonbonoké. 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'