JelenHaz
Péntek, 2019. március 22., 14.25
Aradi történetek, emberek (4.)

Dankó Pista Aradról szóló nótái

Tavaly ősszel a szegediek jóvoltából Dankó Pista legszebb dalait hallhattuk Aradon. Még a koncert előtt elhatároztam, hogy utánanézek, mi igaz a nótakirály aradi körútjáról, mi az, amit jó lenne tudnunk a 19. század fordulójának legnépszerűbb dalszerzőjéről.

Dankó népszerűsége és pályája a maga korában szinte példátlan volt a magyar zene világában. Ez az ambiciózus fiatalember a szegedi tanyavilág vályogputrijából eljutott a világhírnévig. Belgrádtól Temesváron át Szentpétervárig tombolt érte a közönség, s dalait a mai napig is éneklik, muzsikálják. Sokszor anélkül, hogy tudnák, a szerző nem más, mint a legendás Dankó Pista, a „magyar nóta Petőfije.”

Pedig csak 45 évet élt.

Olyasmit is feljegyezték fel róla, hogy nem volt vérbeli prímás, nem kezelte úgy a vonót, mint az igazi virtuózok. Inkább csak szívből muzsikált. Mások ennek az ellenkezőjét bizonygatták Tény, hogy nagyon „lent” kezdte. Szeged környéki kiskocsmákban, a heti vásárokra érkező parasztoknak húzta. Saját bandájával már 15 éves korában lakodalmakra járt muzsikálni. Úgy, ahogy azt korábban édesapja tette.  Élete akkor került jobb kerékvágásba, amikor megszöktette és feleségül vette Joó Ferenc birtokos mindössze 17 éves leányát, Ilonkát.

Villámgyorsan nőtt a népszerűsége. Egyre jobb helyekre hívták és ő nemcsak muzsikált, hanem szinte ontotta magából a dalokat, amelyek meghódították a hallgatóságot. A dalokat másokkal kottáztatta le, hiszen nem ismerte a hangjegyeket.

Eltörött a hegedűm, Szőke kislány csitt, csitt, csitt,; Egy cica, két cica, száz cica, jaj...; Megkondult a kecskeméti öreg templom nagy harangja; Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány... kezdetű népszerű dalok mind Dankó-szerzemények. Többet közülük Blaha Lujza vitt sikerre.

Közel 500 műdalt komponált. És népszínművekhez dalbetéteket.

A kiegyezés utáni években ezek a dalok a magyarságtudatot erősítették. Korának jelesei közül többen is hívei voltak a szegedi cigánykomponistának, aki nem felejtette el, honnan indult és a fellépések bevételeiből bőkezűen adakozott  a szegényeknek.

Az időszak irodalmi életének egyik hangadója, Herczeg Ferenc is imádta dalait. Jókai, a szegedi Tömörkény István is elragadtatva hallgatta muzsikáját. Ady pedig verset is írt hozzá: „Magyar Dankó Pista/ áldjon meg az isten...”

Baráti köréhez tartozott Nikolits Döme aradi ügyvéd. A tollforgatásban is jártas Nikolits Leányrablás címen népszínművet írt, amelynek szövegét Pósa Lajos, zenéjét pedig Dankó Pista komponálta. A népszínmű 1889-ben jelent meg könyvalakban Aradon, Réthy Lipót és fia nyomdájában.

Ekkoriban komponálta az Arad felől fúj a szél...  illetve az Aradi lányok és menyecskék című szerzeményeit. Ez utóbbit az Arad és Vidéke c. lap le is közölte.

A tájegység több városát (Temesvárt, Szabadkát, Lippát is) érintő hosszabb fellépés-körútja során koncertezett Aradon 1900 őszén. Több napon át zsúfolásig megtelt a Központi Szálló nagyterme. A közönség tombolt a lelkesedéstől.

Az Aradi Közlöny többek között ezt írta: „...Nem közönséges cigány Dankó Pista, aki azért utazik körül a világban, hogy pénzt gyűjtsön, a nemes cél vezeti körútjában, amelynek legnagyobb bizonyítéka az, hogy mindenütt, ahol megfordul, jövedelmének nagy részét jótékony célra adja. Valóságos kultúrmissziót teljesít.”

Aradi fellépéseihez egy kedves történet is tartozik. Hogy igaz-e, azt ma már aligha lehet megállapítani. Ficzay Dénes azt jegyezte fel róla, hogy miközben egy inkább barátinak nevezhető korábbi fellépésen 1896-ban az újaradi Tündérkertben muzsikált, csődbejutott szálláshelyével együtt a kabátját is lefoglalták a végrehajtók.

A dalkirály 1903-ban Szegeden halt meg Tüdőbajban.

A Tisza parti városban 1912-ben Margó Ede emelt szobrot emlékére. Az a Margó Ede, aki három évvel korábban Pongrácz Szigfriddel megmintázta Kossuth Lajos aradi szobrát.

Életéről sikeres filmet forgattak 1941-ben. A címszerepet az aradi születésű Jávor Pál alakította.

Molnár Sándor gondozásában 1946-ban Aradon a Mureşul nyomdában válogatás jelent meg Dankó Pista dalai és más magyar népdalok címmel.

A könyv ma igazi helyi ritkaság.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Miklós / Vasárnap, 2009. július 12., 23.22 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Pósa emelte Dankó szobrát! Margó Ede készitette!
Hozzászólt: érdemes beleolvasni / Vasárnap, 2009. július 05., 20.12 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Aradról is szól:
http://images.google.ro/imgres?imgurl=http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/12/images_03987.jpg&imgrefurl=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-651&usg=__0Uj6WcpuqRI48tOjubfUsVUVl6Y=&h=595&w=848&sz=145&hl=hu&start=69&sig2=NgYBXR1z6WLx0cnHhqgXbA&tbnid=NHCsxUq5nnhNdM:&tbnh=102&tbnw=145&prev=/images%3Fq%3Daradon%26gbv%3D2%26ndsp%3D21%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26start%3D63&ei=6dhQSvKbCYiysgbAy9XsBQ
Hozzászólt: Viktor / Hétfõ, 2009. január 26., 21.14 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Meg egy erdekes iras Puskel Petertol. Elvezet olvasni.
Csak Puskel Peter es Ujj Janos cikkeiert nyitom ki az Allaspont reszt, mert kulonben a tobbi iras eleg gyenge...

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'