JelenHaz
Kedd, 2019. május 21., 04.27

Egy kisebbségi egyház nesztora

Napjainkban, amikor példátlan és méltatlan etikai és anyagi vonzatú ellentétek választóvonalként osztják szekértáborokra az aradi evangélikusokat, nagyon időszerű felidézni egy példaértékű egyházfő életét.


Frint Lajos életpályájának felvillantását nemcsak sokrétű, áldásos munkássága, hanem halálának hetvenedik évfordulója is alátámasztja.

Frint Lajos igen nehéz időben volt egy kisebbségi egyház vezetője és az erdélyi magyarság közmegbecsülésnek örvendő tagja.Tősgyökeres aradiként egy olyan papi családban született 1850-ben, amely eleve meghatározta pályaválasztását. Budapesten az evangélikus gimnáziumban tanult, Selmecbányán érettségizett, majd Pozsonyban és a németországi Halleban végezte teológiai tanulmányait.

Evangélikus lelkészként több városban szolgált. Nikodém János utódjaként tért haza 1881-ben és sürgető feladatának tekintette a templomépítést. Ebben kiváló segítőre talált Institoris Kálmán felügyelő személyében. 

A vörös téglás díszburkolatú neogótikus templomot 1906-ban szentelte fel Sárkány Sámuel nagybányai püspök, aki 31 évvel korábban Frint Lajost is lelkésszé avatta. (A külföldi gyülekezetek segítségével megújított templomot a centenáriumi ünnepségen újraszentelték.)

Emberi és lelkipásztori nagysága az impériumváltozás után bontakozott ki teljességében. Trianon ugyanis a régi egyházkerületeket is határvonallal vágta ketté. 

Frint elsőrendű feladatának tekintette a szétszórt magyar evangélikus gyülekezetek megszervezését és az önálló Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület létrehozását, ami különválást jelentett az erdélyi szász evangélikusoktól, de ehhez a törvényes kereteket csak hosszú évekig tartó kilincselés után sikerült biztosítani. 

A román kormány csak 1926 végén járult hozzá ahhoz, hogy a magyar evangélikusok a következő évtől kezdve szuperintendenciába tömörüljenek, amelynek elnöke Frint Lajos lett. 

Ez a szervezési felépítés azt jelentette, hogy vezetője gyakorolhatta a főpásztori hatáskört, felszentelhette az új lelkészeket, összehívhatta a legmagasabb egyházi gyűlést. Megválasztott szuperintendensként Erdélyben három egyházmegyében és 20 egyházközségben több mint 40 ezer híve volt.

De Frint Lajos ezzel nem érte be. Több egyházi felügyeletű iskolát és kulturális intézményt hozott létre és kitartóan munkálkodott a felekezetek közötti jóviszony erősítésén. Ebben a fáradozásában 1933-tól kiváló munkatársa volt Purgly László egyházkerületi főfelügyelő, sofronyai földbirtokos.

Frint Lajost a közéletben kedélyes, közvetlen, rendkívül nagy empátiakészséggel rendelkező emberként tisztelték, aki az aradi művelődési életből is derekasan kivette részét. Irodalomszeretete és -ismerete legendás volt. Gyakran tartott előadást a Kölcsey Egyesületben, amelynek évekig az alelnöki tisztét is ellátta. Számos egyházi és kultúrtörténeti jellegű cikket és tanulmányt publikált.Közel hatvan évig szolgálta egyházát. Ő volt Erdély legidősebb főpásztora. Kilencven évet élt.

Idős kora és meggyöngült testi állapota ellenére halála megdöbbentette a város magyarságát. A Felső- temetőben hatalmas részvét mellett kísérték utolsó útjára. 

Az evangélikus-lutheránus templomban márványtábla, az imateremben portré őrzi e kiváló főpásztor emlékét.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Mit tegyunk? / Kedd, 2010. május 11., 08.36 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Valoban szegyeljuk ez a haborut , de mit lehet tenni vonuljuk vissa es hagyjuk hogy olyan emberek bitoroljak ezt az orokseget akik nem tudjak igazan megerteni ennek a TEMPLOMNAK az uzenetet?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'