Fölszálott a páva

http://hunor.rmdsz.ro/
Szombat, 2019. november 16., 04.20
Pro urbe Puskel Péterrel

Hétköznapi “átveréseink”

Április 1-jén a néphagyomány szerinti kedves tréfák, lóvátételek napján az ember önkéntelenül is arra gondol, hogy hányszor ejtették át a különböző hivatalok, szervek, hányszor lett a különböző gazdasági lobbik, érdekszférák áldozati báránya.


És ezek a “nagy átverések” nem korlátozódtak a “bolondos napra”, szép számmal akadt belőlük az év minden évszakában, olykor gyakrabban is.

Itt van például a “termopán láz”, a hőszigetelő ablakok divatja. Úgy öt-hat éve ütötte fel a fejét minálunk és bolondította meg a lakosság jó részét. Tucatszámra jelentek meg a termopanos nyílászárókat (ablakokat) gyártó és szolgáltató cégek. Aki csak megengedte magának, kicserélte a régi, olykor százéves ablakkereteket. A tömbházakban még hagyján, de a régi, stílusos épületeken is gyakran megtörtént ez, óriási kárt okozva az épület homlokzati egységében.

Aztán szép lassan kiderült, a stílusrontó, egyhangú termopan ablakok miatt nem “lélegzik” a fal, azaz akadályozza a párolgást, ha nem szellőztetünk eleget, akkor a pára lecsapódik, azaz bepenészedik a fal. Ha gyakran szellőztetünk, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad, azaz elillan a meleg.

Aztán jött az egyik legmenőbb aradi cég alvállalkozója a “repartitor-mesével.” Eme csinos kis hőszabályozó szerkentyű csodatevő hírét országosan is terjesztették és teszik ma is, már-már azzal fenyegetve a lakosságot, hogy kötelező lesz mindenki számára. Mert így takarékoskodhatunk a fűtéssel. Igaz is, ha egyáltalán nem használjuk, ha a telet a déli féltekén töltjük. Amúgy, gondolom, nyomon követték a helyi és országos médiákban lezajlott vitát, amelyből világosan kiderült, hogy a csodálatos hőszabályozók igen borsos áron történő felszerelése egy elavult fűtőberendezésre csak a szolgáltatónak volt jó üzlet. Egyébként nagyon kíváncsi vagyok, hogy a bennfenteseken kívül hányan tudják nyomon  követni, hogyan történik a szép summáért történő fogyasztásleolvasás utáni kiszámítás, és a demokrácia alapszabálya szerint mennyire “áttekinthető” ez a lakosság számára.

Most azt hirdeti a tömbházam kapujára ragasztott cédulán egy kivitelező cég, hogy ha beépíttetjük a tetőteret, akkor ingyen és bérmentve elvégzik a ház külső hőszigetelését. Ezt is lassan kötelezővé teszi a kormány. Könnyen elképzelhető, hogy a lakosságnak milyen púp lesz a hátán a tetemes kiadás, amely talán az egyedüli, amely, úgy tűnik pillanatnyilag, megéri a befektetést. Ha csak utólag ki nem derítik a szakemberek (eddig már rengeteg jóról, kellemesről, divatosról kiderült az ellenkezője), hogy ez sem jó ezért, meg azért. Mert nem feltétlenül válik be nálunk az, amit másutt igazolt (ha egyáltalán igazolt) az idő. Mert eltérőek a feltételeink, más az építkezési kultúra, és főleg mások a szakemberek. A rossz nyelvek szerint ma már nagyítóval kell keresni itthon az igazán profi építőket. A még élők legidősebb nemzedéke ma már Németországban élvezi a nyugdíjas éveket, a középnemzedék pedig az olasz, spanyol, izraeli városokban hőszigetel.

Egyébként érdemes volna arról is egy felmérést végezni, hány patinás épületünkbe költöztek be olaszok, s végeztek hajmeresztő módosításokat az épület homlokzatán, alagsorán, födémszerkezetén. Nekik kisebb gondjuk is nagyobb a mi épített örökségünk megbecsülésénél.

A maival soroljuk ezt is hétköznapi átveretéseink közé.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'