Csütörtök, 2018. június 21., 18.51

Puskel Péter

Kedd, 2016. december 20., 18.42 (0 hozzászólás)
Negyedszázada lehetett, ilyenkor, karácsony küszöbén. Vendégségben jártunk, amikor váratlanul beállított egy rokonszenves külsejű, szakállas fiatalember. »

Péntek, 2016. december 16., 18.05 (0 hozzászólás)
Vannak emberek, akik egy életen át két kedvenc hivatás között őrlődnek. Egyaránt kedvelik, értik mindkettőt, s nagy szakértelemmel, lelkesedéssel belevetik magukat a dolgok sűrűjébe. »

Kedd, 2016. december 13., 18.27 (0 hozzászólás)
Ha még köztünk lenne, most, a választások eredményeiről értesülve, bizonyára örvendene. A magyarság ügyének képviselete második énjévé vált. Két évtized egy életből nagy idő. »

Szombat, 2016. december 10., 08.00 (0 hozzászólás)
Huszonhárom ével ezelőtt már írtam róla. Akkoriban annak okán, hogy ő volt a legidősebb, egykoron Aradon érettségizett diák. »

Szerda, 2016. december 07., 18.45 (0 hozzászólás)
Maros-parti gyereknek számított, karnyújtásnyira volt szülőházától az öreg folyó. Lóstrand, Kisamerika, cukorgyári focipálya, Port Artúr – gyermekkora meghatározó helyei. »

Péntek, 2016. december 02., 17.44 (0 hozzászólás)
Egy olyan korban került feleségével Aradra pályakezdő művészként, amikor az „extravagánsabb” öltözék nyugatmajmolásnak számított, a szakállviselet pedig egyenesen a néphatalom, a szocialista építés külsőségekben is megnyilvánuló megtorpedózásával volt egyenlő. »

Szombat, 2016. november 26., 10.00 (1 hozzászólás)
A jeles elődök, Nesnera Aladár, majd Romulus Cărpinișan utáni időszak aradi szakmai oktatása elválaszthatatlan a nevétől. Valaki úgy jellemezte, hogy a mérnöki gondolkodás és a tanári hivatáshoz feltétlen szükséges pedagógiai érzék szerencsésen ötvöződött benne. »

Kedd, 2016. november 22., 16.56 (0 hozzászólás)
Népszerű ember volt. Sokan szerették, mert szeretetre méltónak születni kell. Vagy az élet nagy keresztútjain csak egyszerűen jó irányba kell elindulni? Aztán tovább menni? Ki a megmondhatója?! »

Péntek, 2016. november 18., 16.53 (0 hozzászólás)
Sokan ismerték, de kevesen tudták, hogy melyik „skatulyába” helyezzék. Színházi ember volt, de nem színész. Már ezért sem hagyta magát beskatulyázni. Románul, magyarul egyaránt anyanyelvi szinten beszélt, írt. »

Csütörtök, 2016. november 17., 10.00 (0 hozzászólás)
Évszázadokat átívelt a pályája, hiszen nyolcvannyolc évet élt. Az első világháború idején a 33-as gyalogezredben is szolgált, mégis a mai aradiak közül sokan, nagyon sokan ismerték és tisztelték. »

Szerda, 2016. november 16., 14.19 (0 hozzászólás)
Egy nagyon rossz időszakban volt a város első számú építésze. Sokat dolgozott, rengeteg apróbbnak tűnő munkában szakértőként vagy tervezőként működött közre. »

Kedd, 2016. november 15., 07.00 (0 hozzászólás)
Először iskolatársak voltunk, aztán kollégák, még később szomszédok. Ő is szerette a társasági életet. »

Kedd, 2016. november 15., 06.00 (0 hozzászólás)
Ha az Ibériai-félszigeten született volna, „barátnak” szólította volna mindenki. »

Péntek, 2016. október 28., 18.56 (0 hozzászólás)
Reinhart Gyula bútorgyáros a két világháború közötti években az országos iparos szakmától megkapta a hajdani céhes világot idéző „mesterek mestere” címet. »

Kedd, 2016. október 25., 17.59 (1 hozzászólás)
A Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Jó családban nevelkedett. Édesapja az Aradi Gazdaegyesület vezetőjeként a város egyik tekintélyes polgára volt, szaklapot is szerkesztett. »

Csütörtök, 2016. június 16., 16.20 (0 hozzászólás)
Bizony az, még hozzá nem is akármilyen. Tragikomédia a javából, amelynek mai dimenzióit a közismert szólás „atyja”, a világszínpad talán legnagyobb személyisége, a nagy „Will” sem álmodhatta meg. S mi bizony gyarló szereplők, olykor szánalomra méltó ripacsok vagyunk ezen a nagy játéktéren. »

Hétfõ, 2016. május 30., 17.31 (0 hozzászólás)
„Azért szerencsések vagyunk mi, aradiak!” – jegyezte meg egy idős néző, miközben a színház előcsarnokában többedmagával megállapította, hogy újabb emlékezetes élménnyel lettek gazdagabbak. »

Kedd, 2016. május 24., 16.21 (0 hozzászólás)
A szülőföld és a haza fogalmáról hosszasan lehetne beszélni, vitatkozni. Főleg arról, hogy melyik a „mélyebb”, melyiknek az időleges vagy végleges elvesztése hagy mélyebb nyomot az ember lelkében. »

Kedd, 2016. május 17., 18.31 (0 hozzászólás)
Évekkel ezelőtti emlék. Talán el is felejtettem volna, ha a napi történések, nevezetesen egy régi, kedves kolléga halála kapcsán nem jut ismét az eszembe. Mérnök barátom akkoriban félig tréfásan, félig komolyan megjegyezte, hogy irigyli a szabadságomat. »

Péntek, 2016. május 06., 16.47 (0 hozzászólás)
Májusban vagyunk, s ilyenkor oly sok minden jut az eszembe, hogy rendszerezésükhöz legalább félnap kellene. »

Hétfõ, 2016. április 25., 18.14 (0 hozzászólás)
Néha úgy tűnik, itt a nyár, majd félnapon belül is visszacsöppenhetünk a télbe. Április szeszélyes, csapongó, a néphit szerint bolondos hónap, amikor minden lehetséges. »

Szerda, 2016. április 13., 17.20 (0 hozzászólás)
Számolgatok, számolgatunk barátommal: megérjük-e az aradi vár civil jellegű reneszánszát. Nagyváradon vagyunk, Szent László városának az aradinál bő másfél évszázaddal öregebb erődjében. »

Péntek, 2016. április 01., 16.52 (0 hozzászólás)
Csak semmi pánik! Nem a címadó sorokkal kezdő ismert műdalról szeretnék szólni, csupán szülővárosom legbecsesebb természeti kincséről, a kanyargó Marosról. S talán békén hagytam volna, hiszen a sok esőtől meglehetősen magas vízállású. »

Vasárnap, 2016. március 20., 18.20 (0 hozzászólás)
„Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – olvasom az etyeki Korda filmpark és -stúdió előcsarnokának falán. Az aforizmát nem a stúdió névadója fogalmazta meg. »

Péntek, 2016. február 26., 16.56 (0 hozzászólás)
Olvasom kedves kollégám a Szebeni szalámiról szóló glosszáját, és minden sorával egyetértek. »

Kedd, 2016. február 09., 16.40 (0 hozzászólás)
Szép emlékű Takács Misi barátom sokszor kesergett, hogy a palettájára kívánkozó utcarész épületei borzalmas állapotban vannak. Pedig milyen szép lenne, ha… »

Kedd, 2016. január 26., 18.28 (0 hozzászólás)
Kifelé araszolunk a tél leghosszabb hónapjából. Nem siethetünk annyira, hogy január utolsó napján ne emlékezzünk városunk két jeles személyiségére. »

Kedd, 2016. január 19., 18.10 (0 hozzászólás)
Mit üzentek egykoron a régi aradi képeslapokon? Hogy még érthetőbb legyek, két lelkes lokálpatrióta – egy magyar és egy román – sok más fiatal segítségével albumot szeretne összeállítani a hajdan volt városról. Nevezetes épületeiről, utcáiról tereiről, hangulatáról. Talán lakosairól is. »


Jelen
Puskel Péter
Communitas
'