https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Szerda, 2019. szeptember 18., 04.30

Kincstári palota

A meghökkentő elnevezés a régi időkből maradt ránk. Hangzatos, mint a mesében. Arad szívében a „tornyos házat” strázsálja egyik oldalon. A másikon az ugyancsak szerénytelen Csanádi palota. Fél oldalát a főutcára, a nagyobbikat és mutatósabbat a folyó felé terjeszti ki. „Ritka szép „hármas” – magyarázta a ’70-es években Cristea Miloș főépítész, aki arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy itt, a Maros-parti városban az épületegyüttesek harmóniája adja meg a központi rész sajátos báját, egyedi hangulatát.

No, de akkoriban se őrizték az említett palotában a város vagyonát, csupán a pénzügyek intézése miatt ragadt rá a hangzatos elnevezés.

Valamikor a 19. század kilencvenes éveinek végén készült el, hiszen a legrégibb képeslapokon már ott büszkélkedik mindhárom említett épület, ami újabb bizonyíték arra, hogy Arad, nagyvonalakban, három évtized alatt poros alföldi kisvárosból nőtte ki magát azzá, ami legvirágzóbb időszakából mindmáig ránk maradt. Tervezője Halmay Andor volt, aki az 1883-as tűzvész után a városi színházat is „újraálmodta.”

Halmayról viszonylag kevés adatunk van. A két sztárépítész, Tabakovits Emil Milán és Szántay Lajos mellett, bár idősebb és tapasztaltabb volt mindkettőjüknél, Aradon és környékén ritkábban jutott nagy ívű megrendeléshez. Kivétel az Andrényi nagyraktár (Petőfi/Unirii utca) és a pécskai római katolikus templom. Ez utóbbit Reiter Ede temesvári kollégájával közösen álmodta a rajzasztalra. Ezért inkább Szeged, de főleg Békéscsaba felé irányult a figyelme. Csabán a Vigadó (ma itt talált otthonra a Jókai színház) és a Munkácsy Múzeum tervezése fűződik a nevéhez.

Kiváló szakember volt, nagy tudású kollégák társaságában.

A később pénzügyi palotaként ismert épület a klasszicista és az eklektikus építkezés megtestesítője. Akkoriban ez volt a legelterjedtebb stílus Közép-Európában. Salacz polgármester is ilyen jellegű elvárásokat fogalmazott meg, amikor Halmayval tárgyalt.

A háromszintes épület főhomlokzati bejárata nem nélkülözi a neobarokk stílusra jellemző oszlopokat, a magas timpanont, amelyet két, harsonával ellátott múzsa díszít. Az épület főutca felőli sarkára a rokokó jegyeit viselő tornyot képzelt el a tervező, a torony síkjából kiemelkedő fedett erkéllyel.

Az épület eredeti rendeltetése, apró módosításokkal, névváltoztatásokkal mindmáig megmaradt.  De csak az imponáló palota kisebbik részében.

1948-ban Aradon nyílt meg a vidék első állatorvosi és állattenyésztési főiskolája. Az utóbbi karnak ez az épület lett a befogadója. (Az állatorvos-hallgatók a mai mezőgazdasági kollégiumban tanultak.)

A főiskolának remek kosárlabda-csapata volt. Ez a sportág akkoriban lett népszerű Romániában.

A Kálvin János utcai gimnázium (a Csiky elődje) Willer Elemér testnevelő tanár vezette csapata és az állatorvos-hallgatók legjobbjai közötti mérkőzéseknek presztízs-tétje és hangos szurkolótábora volt azokban az években.

Az egyetemista élet azonban tiszavirág életű volt a Maros partján, mert 1957-ben, a magyarországi események hatására és a diákok forradalom iránti szimpátiájától félve a felsőfokú tanintézetet igen gyorsan, szinte titokban elköltöztették Aradról.

A döntésben meghatározó szerepe volt az akkori pártvezetésnek, amely úgy vélte, hogy rendszerellenes megmozdulás esetén elég fejtörés nekik a munkásosztály lecsendesítése. Menjen csak a főiskola Temesvárra!

„Vigaszként” az épületben hároméves egészségügyiasszisztens-képző kezdte meg működését.

A köznyelvben csak „szanitaraként” nevezett technikum hallgatóinak zöme a szebbik nem képviselőiből állt, és bizony Aradot sokan irigyelték ezért. Ekkoriban lett ismét a csinos lányok városa, noha ezt a „hízelgő” jelzőt kissé cizelláltabb formában már jóval korábban Jókai, majd Mikszáth is használta.

Férfi-soviniszta anekdota is született ezekben az évtizedekben: az épület timpanonján a múzsák harsonái akkor szólalnak meg, ha egy végzős „nagylányként” lép ki az intézet kapuján.

Állítólag mindmáig „csendesek” maradtak a hangszerek.

Az viszont tény, hogy színvonalas középfokú oktatás folyt az intézetben. Sokan, és nemcsak aradiak, éppen ezért választották érettségi után ezt a továbbtanulási lehetőséget. Különösen a fogtechnikusi képzésnek volt jó híre országszerte.

Aztán a rendszerváltozás után ismét felsőfokú tanintézet lett a kincstár. Az Aurel Vlaicu Egyetem itt kezdte meg a működését és saját, mikelakai campusa felépülése után is, napjainkban is használja.

Épített örökségünk sajnos egyre ritkább példánya Aradon az ilyen palota.

Tisztes kora ellenére megőrizte eredeti szépségét, monumentalitását.

 

 

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'