JelenHaz
Szerda, 2019. december 11., 22.16

Királyi vadászat

Székelyföldi kollégák mesélték, hogyan folyt le az átkosban a pártfőtitkári medvevadászat, pontosabban a medveirtás a Hargita erdeiben. 


Hajtók egész serege zavarta, űzte a szegény macikat a menekülés egyetlen ösvényén a  biztonságos helyen, „magaslesben” álló pártfőtitkár vadászpuskája elé. Ha netán az első lövés nem talált, a soron következők valamelyike csak leterítette a szerencsétlen vadat.

Az ilyen vadászaton a fiaskó minden lehetőségét kizárták. Nem véletlen, hogy az ország legelső vadásza is csak az egykori suszterinas lehetett. Az egyik különösen jó humorú kolléga történetén évekig nevettünk, amikor előadta, hogy reggel jött a székely vadászőr és bekopogva a Ceauşescu-vadászlak ajtaján tükör előtt betanult románsággal jelentette, hogy: „Főtitkár elvtárs tisztelettel jelentem: megjött a medve.”

A Kárpátok Géniusza minden bizonnyal a királyi elődök vadászatainak tapasztalataiból ihletődött az ágyai vadászerdőben tett gyakori látogatásai során.

A fenti bugyuta történet jutott eszembe, amikor nemrég egy hetvenöt évvel ezelőtti királyi vadászatról olvastam, amelynek színhelye megyénkben az ágyai vadászerdő volt, főszereplője pedig Károly király és fia, Mihály nagyvajda, a későbbi uralkodó. Ennek a vadászhistóriának nem az előkészítése és a lefolyása érdekes ma is, hanem azok a részletek, amelyek a később „főelvtársi” vadászatokról, a szigorú hírzárlatok miatt, nemigen szűrődtek ki.

A kisjenői állomásra a kora esti órában befutó királyi különvonatra számos helybeli lakos volt kíváncsi, de a királyi testőrség és a helybeli rendőrök tisztes távolságra tartották a bámészkodókat az uralkodótól és a kíséretében lévő személyektől. 

A szerelvény két hálófülkéből, egy szalonkocsiból, egy gardrób-vagonból és egy fürdőszoba-kocsiból állt. Nem az Astrában készült, hanem német gyártmányú szerelvény volt, de egy újabb királyi különvonatra akkoriban már leadták a megrendelést az aradi vagongyárnak.

Az ágyai, siklói és szentmártoni vadászatokból álló, „könnyű vadra” kihegyezett programot Eugen Ciorogariu aradi vadászati felügyelő tervezte meg. Károly király fegyvermestere pedig a kisjenői származású, “udvari” szolgálatban álló Wirbitzky Leopold volt.Az ágyai erdőben az első napon 14 foglyot, 1 fácánkakast, 4 gerlicét, 1 gémet kapott puskavégre a király. Arról nem szól a fáma, hogy ebből mennyit ejtett el az akkor 13 éves Mihály vajda, csupán annyit jegyzett meg a krónikás, hogy fiatal kora ellenére igen ügyesen kezelte a vadászfegyvert.

A szemfüles riporter azt is kifürkészte, hogy a vadászkalandot követő éjszakát nem alvással, hanem a kártyaasztal mellett bridzsezéssel töltötte különvonatának szalonkocsijában II. Károly király. Az átvirrasztott éjszaka ellenére másnap a fáradtság legparányibb jeleit sem lehetett észrevenni rajta, hiszen a második nap trófeája is gazdagnak mutatkozott: 12 fogoly, 3 fürj, 24 fácán és 4 gerlice.

Károly király kisjenői vacsorája kaviárból és szendvicsből, portugál levesből, zsenge húsú kacsapecsenyéből, háromféle francia borból és francia pezsgőből állt. Másnap ebédre makaróni pudingot, libasültet, csokoládékrémet és gyümölcsöt fogyasztott. A friss magyar barackot a Zselénszky uradalom ajánlotta fel.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Viktor / Szerda, 2009. július 29., 00.11 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Erdekes cikk. Ezt a cikksorozatot erdemes lenne kiadni konyv formajaban is, hiszen ezekhez az informaciokhoz szinte biztosan nem jut hozza az ember. Szerintem nagyon kellemes olvasmany lenne.
Hozzászólt: . / Kedd, 2009. július 28., 11.13 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Mondhatná Horn Gyula "na és akkor mi van"?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'