JelenHaz
Szombat, 2019. december 07., 08.55
Hangosan gondolkodom

Mártírok emléke

Hetven évvel ezelőtt ilyentájt már elkezdődött Budapest körülkerítése. A 2. Ukrán Front és a közelben csatározó és napról napra közelebb kerülő 3. Ukrán Front acélgyűrűbe szorította a fővárost. Az 1945 februárjáig tartó ostrom 108 napja alatt tízezrek haltak meg és romhalmaz lett Közép-Európa egyik legszebb metropolisa.

Azon gondolkodom, vajon hányan tudják, hogy a második világháború e véres epizódjának több aradi áldozata is volt. Az egyiküket köztiszteletnek örvendő személyiségeként tartotta számon a helyi orvostársadalom: dr. Róth Marcell sebészről van szó. (1891–1945). Pályájáról, aradi éveiről említést tettem az Aradi történetek, emberek c. kötet (IJK, Könyvek, Arad, 2014) Életmentő szikék c. tárcájában, hangsúlyozva annak a jelentőségét, hogy az említett értelmiségi az első kisebbségi sorsból kiemelkedett orvos, aki a Trianon utáni Romániában egyetemi magántanárként működhetett.

Aradi évei alatt Róth Marcell doktor számtalan sikeres műtétet végzett és fiatal kora ellenére a csontátültetés egyik szaktekintélyének számított. Tanulmányait a Temesváron megjelenő Praxis medici c. folyóiratban közölte.

Hamar felfigyeltek tehetségére. Önzetlen pályatársai fényes egyetemi karriert jósoltak neki. Kolozsvár és Budapest után több európai város egyetemén is meghívott előadóként vett részt az orvosképzésben.

Eközben Aradon élő páciensei a „szegények orvosaként” emlegették, és sajnálták távozását. Később is hű maradt Aradon bevált szakmai etikettjéhez. Nem gazdagodott meg, pályája csúcsán is legfeljebb tehetősnek lehetett nevezni.

Ez a kiváló ember az ostrom alatt nem az óvóhelyen várta a szebb, békésebb napokat, hanem fáradhatatlanul gyógyította a betegeket, a sebesülteket. Azokban a nehéz napokban szinte el sem hagyta munkahelyét, a Maros utcai zsidó kórházat, ahová a közelben megsebesült katonákat, civileket is beszállították. Közben a nyilas rohamcsoportok a környéken razziáztak. Egy ilyen alakulat rohanta meg a kórházat és kergette ki a hóba a betegeket, velük együtt pedig az orvosokat, ápolókat. Mintegy száz személyt, noha az egészségügyi intézet a Vörös Kereszt védelme alatt állt. Mindnyájukat agyonlőtték. Róth Marcellt és feleségét legyilkolásuk előtt meg is kínozták.

Síremlékük a budapesti Kozma utcai zsidó temető mártírok parcellájában található.

E kiváló orvos életének tragikus záróepizódját Aradon született, de évtizedek óta Kölnben élő fia, dr. Róth György idegsebész közölte velem. Róth György édesapja nyomdokaiban járt. Kolozsváron gyógyított, majd a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetemen tanított, végül a ’80-as években Németországban telepedett le, ahol folytatta hivatását.

A nagyobbik árván maradt Róth fiú tavaly hunyt el Budapesten. Ő nem követte a családi tradíciót, a gyógyítás praxisát. Rácz András néven festő és kerámiakészítő művészként vált ismertté.

Az is megfordult a fejemben, hogy vajon hány ígéretes szakmai, művészi pályát tört kerékbe az idén száz éve kirobbant első világháború, a majd hetven évvel ezelőtt véget ért második világégés, a megszámlálhatatlanul sok lokális háború, a jelenlegi ukrán válság?

Soha nem fogjuk megtudni.

De maradjunk emberünknél.

Róth Marcellre minden megközelítésben ráillik a két világháború közötti sikerregényből ismert, később mások esetében is találóan használt „gyógyító kés” titulus.

És nem kevésbé az, hogy hivatásáért élt, halt.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'