JelenHaz
Kedd, 2019. június 25., 00.34

Palota a „határon”

A Szerb-palotának különleges státusa van. A hajdan jelentős számú kisebbség lakta kerület és a történelmi városközpont határán húzódik. A Rácfertály (Sarkad, Drăgășani) kapuja, a Szerb tér legimpozánsabb civil rendeltetésű épülete, a Mikes Kelemen (Mihai Kogălniceanu) utca egyetlen kétemeletes ingatlanja valóban jelzi, hogy innen a piactér felé haladva belvárosról beszélhetünk. A határ maga az említett utca. Az „átmenet” hiánya a legmeggyőzőbben bizonyítja Krenner Miklós, a múlt századelő kiváló aradi publicistájának a véleményét. Szerinte a Maros-parti város egy őskori hüllőre hasonlítható, amelynek kicsi a feje és hatalmas a teste. Ez utóbbi alatt nyilván a nagy kiterjedésű peremkerületekre célzott.

Nos, a három utcára nyíló Szerb-palota valóban őrködik a „sztrázsán.”

A város egyik legjobb építésze, a szerb nemzetiségű Tabakovits Emil tervezte a múlt század első éveiben. Szinte egyidejűleg a Földes-palotával, egy olyan időszakban, amikor az európai művészetekben (is) gyors ütemben terjedő szecesszió a helyi építészeket is megihlette. Az épületen a florális mellett megjelent a geometriai díszítés is. Mindez nagyon visszafogottan. Nem véletlen, hogy a helyi paloták sorában az Ortutay mellett a Szerb a legpuritánabb. A külső látványos elemeket mellőző, ám a méreteiben is imponáló apartmanok ablakai, erkélyei viszont meggyőzően érzékeltetik, hogy a polgárság felsőbb kategóriái lakták be az impozáns épületet.

És, alighanem így van ez napjainkban is. A lépcsőházi kiképzés is szerény.

A nagypiac felé vezető Gojdu (Szent István) utcát a 18. században átszelte a Maros egyik oldalága, így akár víz melletti építménynek tekinthetjük ezt a palotát, amelynek az óvárosra néző oldalára az épület jellegétől, stílusától elütő tornyos részt is álmodott az építész.

A hatalmas ingatlanban rendezkedett be a szerb ortodox egyházközség, a Kogălniceanu és a Gojdu utca sarkán pedig egyetlen üzlethelyiség kapott helyet. Ebben is különbözik a többi aradi bérpalotától, hiszen a földszinten is lakások vannak.

A háború utáni években elhanyagolt Szerb téri park, a környékbeli gyerekek egykori játszóhelye napjainkban már csak emlék, hiszen villamosvonal szeli át, s arculata is megváltozott, urbánusabb lett.

A tér ékessége Arad legrégibb temploma, a Sava Techelia (Tököli Sebő) megrendelésére, 1703-ban emelt szerb ortodox templom. Az első szerb telepesek Techelia vezetésével telepedtek meg ebben a városrészben. (Civitas Rasciana). A műemlék templom gyönyörű ikonosztázát a 19. század híres festője, Nicola Alexics festette, aki 33 évig élt városunkban, majd 1903-ban még nevesebb unokája, Stefan Alexics (1876–1922) újította fel.

A környék pár évtizede még nagyon emlékeztetett a múlt századelő Aradjára. Nem véletlen, hogy az 1960-as években is a városunkban játszódó játékfilm forgatási helyének szemelték ki a rendezők. 2000-ben egy nemzetközi sikert aratott, magyar rendezésű koprodukciós film néhány jelenetét ugyancsak a palota környékén forgatták.

A Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu, 1802–1870) magyarországi román jogász politikus és mecénás nevét viselő utca piactér felőli végén áll (a szimmetria kedvéért?), a nagysága révén akár palotának is tekinthető, Kálmán-ház. Itt lakott aradi éveiben, a Periszkop c. avantgárd magazin szerkesztésének idején jó ideig Szántó György, a neves prózaíró. Regényeinek javát is ebben az épületben diktálta írógépbe feleségének az akkoriban már látását teljesen elvesztett író.

És innen indult diákéveiben a Királyi Főgimnáziumba a későbbi feltaláló, Asbóth Oszkár, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a helikopter feltalálásában és kifejlesztésében.

És, hogy a névsor teljesebb legyen, itt él és alkot napjainkban a jelenkori román prózaírás kiemelkedő egyénisége, számtalan irodalmi díj birtokosa, Gheorghe Schwartz.

A Szerb-palota holdudvara tömény kultúrtörténet. Ezért fájlalom, hogy nem szerepel a város nevezetességeit felsorakoztató turisztikai útvonal(ak) látnivalói között.

Legalábbis egyelőre.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'