JelenHaz
Péntek, 2019. március 22., 14.04
Pro urbe Puskel Péterrel

Státusszimbólumok kora

Az autógyártás újdonságait felvonultató forgalmazó szalonok bemutatóit mindig és mindenütt érdeklődés kíséri. Az Expo Arad rendezésében a hét végén megtartott szállítóeszközök vására sem volt kivétel.


Talán abban tért el a korábbiaktól, hogy jobbára csak a kamionok és a különböző rendeltetésű teherautók kategóriájában lépte túl a számunkra józan ésszel elfogadható árfekvéseket.

És, amint várható volt, az igazi sztárok nem a Mercedes- és BMW-csodák voltak, hanem a kis- és középkategóriás kocsik. Közöttük is a Dacia legújabb típusa, a Sandero, amely leginkább megfelel a hazai útviszonyoknak és a romániai vásárlók anyagi lehetőségeinek.

A vásár látogatói közül sokan joggal kérdezték, mire volt jó pár évvel ezelőtt a villamosvonal meghoszszabbítása az ipari övezetig, ha ezt a vágányt azóta belepi a gyom és kedvére rozsdásodik. Ennyire ne lenne kifizetődő a működtetése? S ha igenlő a válasz, akkor már csak azt kellene megtudni, milyen gazdasági számítás alapján végezték el a beruházást, és kit terhel a felelősség az ablakon kidobott, igazán nem elhanyagolható summáért?

Egyébként visszatérve az autókra, talán már közhelynek tűnik, hogy Aradon még mindig emelkedő ágban van a vásárlási kedv. Évről évre többen folyamodnak bankkölcsönhöz anyagi erejüket meghaladó kocsik beszerzésére. Az érdeklődésre ráhangolódó lízingcégek bevétele szintén meghaladja a legmerészebb előszámításokat.

Ma státuszjelkép a drága autó, noha a városi közlekedés dzsungelében a százon felüli lóerő nem több fölösleges erőfitogtatásnál, parkolásnál pedig egyenesen akadály.
Az aradiak autók iránti érdeklődése nem új jelenség. Gyökerei bő száz évre nyúlnak vissza. Manapság se megy ritkaságszámba, ha egy csodajárgányt megbámulnak, netán körbejárnak a fiatalok. Elképzelhető, milyen feltűnést keltett az 1900-as évek elején az aradi korzón feltűnő első négykerekű. (Köpf János ügyvéd vezette.) Pár év múltán aztán a lóvasút és az automobil jól megfért egymás mellett az aradi utcaképben, az autógyári munkásnak pedig épp úgy megnőtt az ázsiója, mint a vagongyártónak.

Idén jubilálna az első magyar automobilgyár, a Marta, amely a vagongyár tőszomszédságában 1908-tól kezdődően alig egy évtizedig gyártott autókat, mégis ismertté vált Európa-szerte. Típusai a Magyar Automobilklub 1912-es évi nemzetközi kiskocsi versenyén, számos világhírű modellt megelőzve, több kategóriában is első díjat nyertek. Az aradi Marta védjegyű taxik pedig még akkor is szállították a derék londoniakat a brit főváros utcáin, amikor az aradi gyár már rég bezárta kapuit.

Pár év múlva aztán kiderült, mekkora butaság volt a Marta leépítése, fúziója az Astrával. Annál is inkább, mivel nemcsak I. Mihály román király, hanem már édesapja, II. Károly is nagy barátja volt az autóversenyzésnek. Az ország legnagyobb városi versenyét 1924-ben nem véletlenül éppen Aradon rendezték meg. A rendezvény díszvendége maga II. Károly volt.

Aztán a két világháború között a Radnai úton működött az autószerelő Ablonczy cég, amely a Ford romániai képviseletét is sikerrel felvállalta. Az éppen 60 évvel ezelőtt államosított, beolvasztott cégnek se maradt igazán használható emléke.
Így hát a Dacia cég annak idején a nulláról indulva, a hazai tapasztalatokat teljesen mellőzve jutott el a Loganhoz és a Sanderohoz.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'