Szerda, 2018. szeptember 19., 08.34

Méhek és emberek

Múlt héten csütörtökön az Európai Parlament állásfoglalásában kiállt amellett, hogy az EU és tagállamai tiltsák be a méhgyilkos neonikotinoid rovarölő szereket, és fektessenek többet a méhek védelmébe – közölte a Greenpeace Magyarország. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közölte a témában 2013 óta összegyűlt kutatási eredményeket, melyek egyértelműen alátámasztják: az említett vegyszerek károsítják a méheket. Ugyancsak ezen a héten hozta nyilvánosságra egy nemzetközi kutatócsoport azt az átfogó vizsgálatát, amely bemutatja: a méhgyilkos neontikotinoidok kiválthatóak döntően vegyszermentes védekezési módokkal, gazdasági károk nélkül. Az elfogadott jelentést, amelyet a sajtóban „Mézjelentésként” emlegetnek, a fideszes Erdős Norbert EP-képviselő jegyzi. A jelentés megállapítja: uniós szintű terv kell a méhpusztulás megállítására. Be kell tiltani azokat a növényvédő szereket – köztük a neonikotinoid rovarölőket –, melyek károsítják a méhek egészségét.

Régóta beszélnek arról, hogy tényleg nagy a baj, de egyelőre túl kevés az információnk a házi méhek pusztulásának lehetséges okairól. Nem is beszélve a sokkal kevésbé ismert vadon élő méhekről és egyéb megporzókról – mondta a 24.hu-nak dr. Sárospataki Miklós ökológus, méhkutató, a Szent István Egyetem docense.

A házi méheket, más néven mézelő méheket gyakorlatilag háziállatként kezeljük, sokkal jobban ismerjük őket, mint bármely más rovart a Földön. Körülbelül egy évtizede figyelték meg Észak-Amerikában az azóta kaptárelhagyásnak nevezett jelenséget: a méhek kirepülnek, és soha nem térnek vissza. Az adott kaptár akár egy hét alatt kiürül, a távozó méhek pedig nem máshova költöznek, hanem valahol távol elpusztulnak.

Gyakorlatilag öngyilkosságot követnek el azzal, hogy elhagyják a családot. Mára Nyugat-Európában és a Kárpát-medencében is elő-előforduló jelenség konkrét oka nem ismert; sem globálisan, sem lokálisan. Az aktuális elméletek persze időről-időre mindent visznek.  Okolják a mobiltelefonokat, génmódosított növényeket, radarokat, kemikáliákat és a sor hosszan folytatható.

Az igazság viszont az: nem tudjuk, miért pusztulnak a méhek, szinte biztosan kijelenthetjük: a háttérben nem egyetlen hatás, hanem komplex okok állnak – mondja a szakértő.

Az egyik főbűnösnek a legfrissebb kutatások a neonikotinoid növényvédőszer-családot tartják. Ezzel magát a vetőmagot vonják be, ahonnan a szer a csírázáskor felszívódik a csíranövénybe, és a növény élete során végig magában hordozza, ám a nektárban és a pollenben elhanyagolható a mennyisége.

Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a kis koncentráció tényleg nem öli meg ugyan a méheket, ám hosszabb távon komoly idegrendszeri zavarokat okoz, és csökkenti szaporodóképességüket. Ezek a következmények persze sokkal nehezebben felmérhetők és követhetők, mint a közvetlen pusztulás. Így aztán egy egyébként nem „életveszélyes” kórokozó vagy kártevő is komoly rendet képes vágni a „legyengült” populációban.

Dr. Sárospataki Miklós viszont még sötétebb képet fest: a vélhetően ember által okozott pusztulás nemcsak a mézelő méhek egyetlen faját érinti, hanem az összes viráglátogató rovart. A Kárpát-medencében mintegy 700 vadméhfajt ismerünk, nem beszélve az egyéb megporzó rovarokról, például lepkékről vagy zengőlegyekről. Ők is pusztulnak akkor, amikor a méhek. A különbség csupán annyi, hogy értük senki nem kongat lélekharangot. És csak a tenyésztett házi méhekkel nem lehet megoldani a megporzási problémákat. Egyes felmérések szerint a Föld méhpopulációja az 1970-es évek óta 60 százalékkal csökkent, a méhpusztulás pedig különösen az ezredforduló óta gyorsult fel. Kínában állítólag vannak vidékek, ahol ecsettel járnak beporozni a gyümölcsfákat, annyira elpusztultak már a méhek. Ha néhány kutató azt mondja, hogy baj van, az még a legjobb esetben sem éri el a társadalom ingerküszöbét. De ha holnap drágább lesz az akácméz, az már felkeltheti az emberek figyelmét. Mert tényleg nagy a baj: a házi méhek pedig csak a jéghegy csúcsa, de ahogy csökken a viráglátogató rovarok száma, úgy lesz egyre kisebb a mezőgazdaság termelékenysége. Albert Einstein egyszer állítólag kiszámolta: ha a méhek egyszer csak eltűnnének a Föld színéről, az emberiség nem lenne képes életben maradni négy évnél tovább.

Az uniós tagállamok mindezen ajánlások, információk birtokában március 24-én szavazhatnak a vegyszerek végső sorsáról. És talán az emberekéről is...


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'