Tevékenységem a BEJ-ben – 3. rész.

Mivel az elmúlt másfél hetem elég zsúfoltra sikerült, ezért rövid időre elvesztettem a direkt kapcsolatot a választási irodával, bár telefonon mindig értesültem azokról a problémákról, amelyek ott felmerültek. Szerencsére nem történt semmi komolyabb, mindössze egy ok miatt kellett összehívni soron kívül a különböző pártok képviselőit.

A múlt hétvége azzal telt el, hogy kollégáim átnézték mindazon városok és községek választási lapjait, amelyek vagy későn lettek kész velük vagy helytelenül küldték be őket korábban. Pénteken közel 40 települést kellett átfésülniük helyesírási és összeállítási szempontból. Problémák nem merültek fel. Az összes közül számomra Nagypereg volt a legérdekesebb község, ahol legalább hat náció képviselői indulnak a mandátumokért, a románok és magyarok mellett szlovákok, ukránok, csehek, németek.

A következő hét álmosan telt el. Mindössze egy panasz érkezett, ha jól tudom Sikuláról, de mivel azon a gyűlésen nem voltam jelen, pontosan nem tudom miről volt szó (Sikulán amúgy sem indul RMDSZ jelölt). A hét további felében a kollégáimmal megosztva szolgálatot teljesítettünk, de újabb panasz nem érkezett. Jómagam szombaton voltam szolgálatban a PRM-s delegálttal, akivel kitaláltuk, hogy a magunk szempontjából fátylat borítunk a múltra és a kettőnk közti jó kollegiális viszonyt példaértékűnek szánjuk a többiek számára.

Szombaton Debreni elnök egy határozattervezetet nyújtott át nekünk, amely helyi választási bizottságok felállításának ütemét és azok határidős tevékenységét tartalmazta, a Választási Törvény és a Központi Választási Bizottság határidői alapján. Ugyancsak aznap kézbe vehettem a Megyei Tanácselnök- és a Megyei Tanács választási papírjainak prototípusait, amelyekből egy-egy áthúzott példányt tegnap (hétfőn) elvittem az RMDSZ-nek is.

A sajtóban megjelent, sokszor durva hangvételű kampány- és ellenkampány-szövegek nem jutottak el asztalunkra, igaz ezek jelentős része Arad városában történik, ezért a BEM feladata azok orvoslása. Én magam elszomorítónak tartom a kampányszövegek durvulását, és attól félek ez csak fokozódni fog június 1-je közeledtével. A polgármester már-már agresszív kampány-jelenléte is zavaró számomra (a házakon, háztömbökön, iskolákkal szemben, erkélyeken stb.), de ő legalább pozitív diskurzust folytat. Mellesleg városunk első embere nemrég megüzente, hogy a kampány időszaka alatt meg kívánja látogatni iskolánkat, és a végzős hallgatókkal kíván találkozni. Ez szerintem nem helyes, de ha így állunk hozzá, Bognár Levente is eljöhetne.

Az RMDSZ kampányát enyhén láthatatlannak vélem, nem látok benne kellő erőkisugárzást, bár az is lehet, hogy a nagyja még hátra van. Nem értem továbbá, hogy miért nem akarnak román választókat is megfogni. Néhány román nyelvű plakát és újsághirdetés kellene csak hozzá, pozitív mondanivalóval.

A temesvári történések elszomorítottak, az volt az érzésem, hogy 1990-es évek elején járunk, a helyzetet pedig fokozza, hogy a Német Demokrata Fórum delegáltja is az RMDSZ ellen foglalt állást. Történik mindez a magát "európainak", "toleránsnak" és "példaértékűnek" beállító Temesváron. Véleményem szerint a helyze pozitív végeredménnyel fog zárulni, de kár volt az egészért. Úgy érzem az AradMegyei BEJ-ben ez nem fordulhatott volna elő. No comment !

A további fejleményekről még írok.

Lehoczky Attila