Fresh Corner
Hétfõ, 2019. április 22., 23.44
Négyszemközt Kilin Sándorral

Unaloműző

Unalmas lenne ez a mostani választási kampány, ha a pártok és jelöltek nem fundáltak volna ki excentrikus fogásokat is. És itt nem a cirkuszi elefánt tengerparti sétáltatására, a meztelen hölgyek bájait mutogató plakátra, tehát nem a jóérzés határait súroló eszközökre gondolok, bár azok száma is növekszik.


Az egyik párt, például, hadd ne nevezzem nevén a gyermeket, hiszen ez itt nem a reklám helye, bukaresti bárok vécéiben is kampányol.

Melyekben a potenciális választópolgárnak azt üzeni egy falragasz, hogy ha az űrből az űrhajósok most fényképeznék le golyóbisunkat, két nagy létesítmény látszana a fotón: a Kínai Nagy Fal és a jelenlegi (Băsescu-párti) főpolgármester drága utcaszegély-hálózata. Egy másik párt, amely húsvétkor még tojást, lisztet, cukrot osztogatott szavazatszerzés céljából, rájött, hogy nemcsak a legszegényebb nyugdíjas réteget kell megcélozni. Szombaton már nem alamizsnát, hanem whiskyt osztogatott Bukarest központjában a piásoknak. Amikor egyik hírügynökségünk megkérdezte az illető pártvezért, hogy mi a véleménye erről, a tőle megszokott futballhuligán stílusban válaszolt: mondjon erről véleményt a mamikád. Nekem a hátsó alsó részem sem fáj emiatt.

Ne gondoljuk azonban, hogy csak a bukaresti mitikáknak van fantáziájuk.

Nagyvárad egyik (egyébként esélytelen) polgármesterjelöltje, nem a magyar, természetesen, azt találta ki, hogy egy barlangból indítsa el választási kampányát. A zöldek pártját képviselő botcsinálta helyi politikus meg is magyarázta tettét: a sötétségből így kerülhetnek ki a fényre az ökológusok. S ha már a természetvédőknél tartunk: a Székelyföldön is megjelent egy magyar zöld civilszervezet, amely szintén indul a választásokon. Vezetőjének elmondása szerint nem az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt ellen, hanem azok alternatívájaként, nincs tehát semmi közük a bukaresti ökologistákhoz, s ha néhány tanácsost sikerül bejuttatniuk az önkormányzatba, ősszel a parlamenti választásokon is megmérettetik magukat. S ha már a magyar jelöltek fantáziájánál tartunk: az egyik lóháton járja megyéjét, ezzel bizonyítva, hogy az igazi lovas nemzet leszármazottja, egy székely embernek pedig – különösen akkor, ha megyei tanácselnök akar lenni – illik tudni lovagolni. Egy másik jelölt úgy döntött, hogy huszonnégy órás maratoni kampányt szervez magának, egy harmadik Együtt süssük ki jelszóval, és Együtt süssük ki feliratot viselő köpenyben, népes közönség biztatására, dagasztott kenyértésztát dugott sütőlapáttal egy kemencébe.

Amint a fentiek is bizonyítják, a választási kampány eszköztára nem nélkülözi a fantáziát, a kérdés most már csak az, hogy a szavazópolgárokat menynyire tudják mozgósítani ilyen módszerekkel. Szerény véleményem szerint sehogy, s nem hiszem, hogy június elsején nagy lesz a voksolási kedv. Abban viszont reménykedem, hogy a magyarok nagyobb számban fognak szavazni, hiszen a tét nálunk nem az, vagy főleg nem az, hogy X, Y, vagy Z lesz a polgármester, vagy az önkormányzati tanácsos, hanem az, hogy jelen legyünk a helyi hatalomban, függetlenül attól, hogy az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt színeit képviseljük.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'