Ha késik a gyermek…
Hétfõ, 2010. február 08., 21.15
Kamaszodó gyerekeknél, fiataloknál nem ritka, hogy megkésnek otthonról. Mert elhúzódott a kirándulás, túl jó volt a buli, vagy egyszerűen egy kis kerülőt tett osztálytársaival az iskolából hazafelé jövet. Gyermekfejjel ez természetes. Az aggódó szülők lelkében azonban röpke fél óra alatt rémképek egész sora játszódik le. Szerencsére általában alaptalanul. Az ilyenfajta helyzetek azonban előbb-utóbb konfliktushoz vezetnek a gyerek-szülő kapcsolatban. Hogyan lehet „pozitívan megbeszélni” a gyermekkel a késések ügyét, kérdeztük Borbély Ágnes pszichológust.
– Kezdjük az utóbbi helyzettel, azaz ha a gyermek, fiatal tekereg egyet iskolából hazajövet. Ez szinte mindenkivel előfordul és a kamaszok természetes társulási igényével magyarázható. Ha a gimnazista diák nem a legrövidebb úton jön haza, hanem egy darabon elkíséri osztálytársait, abból még nem kell nagy ügyet csinálni. Annál is inkább, mert a szülő az ilyen helyzetben tanúsított megértéssel alapozhatja meg a későbbi bizalmat is. Ha nem számonkérően kérdezünk rá a késés okára, a gyermek biztosan magától is elmeséli, hogy merre járt. Ha viszont a késések órányinál is hosszabbra nyúlnak, vagy alapos okunk van arra, hogy aggódjunk a gyermekért, például italszagúan ér haza, verekedés nyomait látjuk rajta, vagy egyéb gyanús jeleket, akkor határozottan utána kell nézni a dolognak.
– Hasonlóan elnéző kell lenni a buliból való késés esetén is? Hiszen a szülő ilyenkor még jobban aggódik.
– A bulizás szintén tipikus korosztályos jelenség. Nem árt, ha a szülő már korábban, egy-egy közösen megnézett filmjelenet, vagy baráti körben elhangzó eset kapcsán felemlíti a gyermeknek, hogy milyen veszélyek leselkednek rá egy-egy túlfűtött buli alkalmával. Az ajtóban utánakiáltott szavak ugyanis már kevésbé érnek el a kamasz agyáig. Nem árt az sem, ha időközben megismerjük a gyermekünk barátait. Nem kell nagyon szigorú véleményt alkotni róluk, csak azért, mert már festik magukat, vagy piercinget viselnek. Ami a saját gyermekünk bulizási igényét illeti: jó, ha alku formájában szabjuk meg a hazatérés időpontját. Azaz ő is enged, mi is engedünk. Így sokkal könnyebben elfogadja majd a feltételeinket. Az is megegyezhető, hogy milyen helyzetben hívjon fel. A szülő pedig próbálja visszafogni az „ellenőrzési kényszerét”. A buliból való hazatérésre is érdemes fél órát rászámolni. A kölcsönös tisztelet jegyében azonban az ennél tovább tartó késés esetén megkövetelhető az előzetes telefonhívás a gyermek, fiatal részéről.

















