Szerda, 2017. december 13., 13.05
Egy házaspár boldogsága

Munkájuk az életük

Tóth László kedvenc lovával, Csillaggal
Tóth László kedvenc lovával, Csillaggal

Tóth László és felesége, Etelka 1977-ben házasodtak össze, Kisiratoson. Már a múlt rezsimben is gazdálkodtak, ahogy akkor lehetett. Amikor a férj, László naponta hazaért az aradi Vagongyárból, kerékpárral elindult a határba füvet hozni a 6 tehénnek, illetve a sertéseknek. 

Akkor csupán 0,6 hektár háztáji földterülettel rendelkeztek, amiről azonban nem lehetett eltartani a teheneket és a sertéseket is. Mindig nagyon fájt nekik a kollektivizáláskor a szüleiktől elvett 10 hektár föld, az 5 ló és a teljes felszerelés. Akkor a házaspár gyakran arról álmodozott, milyen jó lenne, ha egyszer visszakapnák a szüleiktől, a nagyszüleiktől elvett földet és talajművelő eszközöket, a lovakkal együtt. Közben a család is gyarapodott, megszületett, felnőtt a lányuk és a fiuk, tágasabb otthonra volt szüksége a családnak, ezért a falu Nyolc háznak nevezett részén építettek új, kényelmesebb lakóhelyet. Szinte hihetetlen volt számukra, amikor a rendszerváltás után visszakapták a 10 hektár földet és 1 lovat. Tóth Mihály összeállt egy másik egylovas gazdával, hogy az igavonóikkal párban dolgozni tudjanak. Manapság 2 lovat, 4 tehenet, 2 fias kocát, süldőket, sok baromfit tartanak az épülő új negyednek a szomszédságában. A sertéstartás rentábilis voltáról a gazda kijelentette: olyan nincs, hogy egyszer megéri, máskor viszont nem. Csak annak nem éri meg, aki nem tesz semmit. Aki dolgozik, annak mindene megvan, mert ilyen lehetőség, mint mostanában, soha nem volt a gyarapodásra, csakhogy sokat kell dolgozni. Magát már 10 éves korától befogták a munkára, mindig az állatok után járt, már akkor megszerette a gazdálkodást. Szerinte manapság is jövedelmező a tehéntartás, de a sertésnevelés is, ha alkalmazkodnak a piac igényeihez. Az utóbbi években nem hizlalják fel a sertéseket, hanem malacként adják el őket. Így jobban jár, mintha feletetné velük a drága gabonát. A 4 tehén tejét is jól értékesítik, 26 állandó, itthoni vásárlójuk van. Ami nem megy el itthonról, a feleség, Etelka beviszi az aradi nagypiacra, ahol ugyancsak állandó kuncsaftjai vannak. Úgy szervezik a tehenek megtermékenyítését, hogy az ellésük folyamatosan történjen, mindig legyen tej. Egyik tehén ellés után 36 liter tejet is ad naponta. 10 évvel ezelőtt új fejőgépet vásároltak, kialakították a feldolgozáshoz szükséges kicsiny tejcsarnokot. A lovakat is kihasználja, télen istállótrágyát szállít velük a kertészek által használt melegágyakba. Tavasszal elkezdődik a fogasolás, az ekézés, a kukorica töltése, a széna-, illetve a szalmahordás, majd ősszel a tüzelőszállítás. A 10 hektár földet az Agrodor Társulás műveli meg, 2 hektáron lucernát termeszt az állatok számára. Noha 1800 lejbe kerül idén egy hektár földnek a megmunkálása, amit sokan drágállnak, de a magángazdák számításai szerint is nagyjából annyiba kerül egy hektár földnek az egész évi megművelése. Azért adta a társulásba, mert gépei nincsenek, nem is szeretett soha géppel dolgozni, de azt sem szeretné, hogy valakinek állandóan kalapoljon a gépesített munka miatt. Az alkalmazott módszerrel is nyereséges a föld, egyetlen évben történt csak meg, hogy a búza éppen annyit adott, amennyibe a megművelés került. Beszélgetésünk során büszkén szóltak a felnőtt, saját életüket élő gyermekeikről, a két unokáról, de megmutatták az előírások szerint kialakított tejcsarnokot is, ahol nagy befőttes üvegekben alvadt a tej. Megnéztük Csillagot is, a vemhes kancát, illetve a másik lovat, a Tündért. A lovakat külön tartják, mert a szekérhúzásban tanúsított remek együttműködéssel ellentétben az istállóban nem állják egymást. Tóth László imádja a lovait, amelyekkel a nagyobb helybeli rendezvényekre történő toborzáson mindig részt vesz. Olyan eset is volt, hogy csak a maga szekere indult el toborozni, de emiatt nem bánkódott, nem érdekli a mások hozzáállása…

A gazda 8 éve nyugdíjas, szeret dolgozni, állandóan talál magának munkát. A barátokkal sokszor összeülnek, megvitatják a világ dolgait, köztük a két Iratosét is. Mindig ugyanoda jutnak: Kisiratosnak jobb vezetői voltak, ezért fejlettebb, szebb a központja, nagy figyelmet fordítanak a kultúrára is. Tóth László bevallja: elégedett a község vezetőségének a munkájával, de a maguk dolgos, megértésben telő életével is, amit kitölt a jól végzett munka boldogsága. Mert nekik a munkájuk – az életük.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu