Péntek, 2017. december 15., 23.32

A napfény hatása szervezetünkre

 
2017. július 03., 17.11
Hétfõ

A napenergia a Föld minden élőlényének éltető eleme. A földön levő összes energia, erő és élet forrása a nap és minden élőlény léte valamiképpen függ tőle. Már az ókori egyiptomi, görög, római és arab orvosok mindennapi orvosságként használták a napfényterápiát.

Amikor eljön a nyár, a szabadság, a vakáció, igyekszünk egyre többet fürödni és napfürdőzni. A kutatók szerint a napfény oldja a depressziót, javítja közérzetünket, segíti a bőrlégzést, sőt a szívműködést is, beteg testrészeink gyorsabban gyógyulnak, óriási szerepe van a D-vitamin kialakulásában. Mindnyájan tapasztaljuk, hogy a napfénynek élénkítő hatása is van, ennek az az oka, hogy az erek kitágulnak, ezáltal fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek tápanyagellátása. Az emberek többsége a barnulás kedvéért fekszik a napra. Bőrünkre elsősorban az ibolyántúli, más szóval ultraviola (UV) sugarak hatása a fontos, ezek okozzák a különböző elváltozásokat, a lebarnulást is. Az UV sugaraknak két változatát különböztetjük meg, az A sugárzás (95 százalékban van jelen), a bőr mélyebben fekvő rétegeibe is behatol, felgyorsíthatja a bőr öregedését és annak visszafordíthatatlan károsodását is okozza, a B változat elsősorban testünk védőtakarójának felszíni rétegén fejti ki hatását. A kültakarónk legfelsőbb rétegében lévő pigmentsejtek  egy festékanyag, a melatonin termelésével válaszolnak az ártalmas sugárzásokra (vagyis egy védekező reakció alakul ki), amely elnyeli a sugárzást, ezzel megvédi az alsóbb, érzékenyebb bőrrétegeket.

Az erős napsugárzás hatására kialakul egy fájdalmas bőrpír, amely voltaképpen egy gyulladás, amely a napozás után egy órával kezdődik és huszonnégy órán át erősödik. Súlyos esetekben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képződnek, általános tünetként jelentkezhet fejfájás, hidegrázás és hányinger is. A felégett bőrfelület – a szövetek károsodása miatt – pár nap múlva lehámlik. Az UV-sugarak másodlagos hatása, amely csak évek múlva látható, a bőr öregedése, a szövetek károsodása, minél több időt tölt valaki a napon, ez a folyamat annál gyorsabban következik be.

Annak ellenére, hogy az egészségügyi nevelés keretében a háziorvosok, bőrgyógyászok felhívják a figyelmet a túlzott napozás veszélyeire, az orvosi rendelőkben nap mint nap találkozunk olyan emberekkel, akik már feketére sültek, mert az a céljuk, hogy a nyaralás befejezésével csoki barnán térjenek haza. A Román Dermatológusok Egyesülete egy külön programot hirdetett a bőrrák, főleg a melanoma korai felismerésére. A melanoma a melanociták rosszindulatú daganata, a bőrből kiinduló malignus daganatoknak csak mintegy 3 százalékát teszi ki, mégis ezek a legveszélyesebbek, mivel a rákos sejtek agresszíven terjednek, főleg a nyirokrendszer útján, és hamar átterjednek a májba, az agyba és a tüdőbe, a bőrrák miatti halálozás 75 százalékát okozzák. A melanoma kialakulásának legfontosabb oka a napsugárzásnak való túlzott kitettség. Különösen megnő a kockázat leégések, főképp a többszöri és a hólyagos leégés miatt. A másik fontos tényező a bőr típusa, a nagyon fehér bőr, a sok anyajegy jelenléte fokozott veszélyt jelentenek, de közrejátszanak az örökletes faktorok, bizonyos gének jelenléte, vagy hiánya. Tünetei egy részében a már meglévő anyajegyből fejlődik ki, vagy sérülés, vagy rovarcsípés vagy erős napfény hatása után, de sajnos a kiváltó ok sokszor nem is azonosítható. Valójában ép bőrön is kialakulhat, ilyenkor a melanoma tünetei: sötétbarna, folyamatosan növekvő, sötétedő folt vagy csomó jelenik meg a bőrön, ami több esetben is viszketéssel jár. Általában, ha csak néhány millimétert növekednek ezek a képződmények, akkor nem tulajdonítanak neki jelentőséget, de a daganat nemcsak helyileg növekszik, hanem hamarosan áttétet okoz a környező nyirokcsomókba és még a távolabbi szervekbe is. A legfontosabb, hogy azonnal forduljunk orvoshoz, amennyiben egy anyajegy nőni kezd, vagy elváltozásokat észlelünk a bőr felületén, mennél koraibb a diagnózis, annál jobbak a beteg gyógyulási esélyei. Nem igaz, hogy a szoláriumok teljesen biztonságosak, az pedig halmozottan káros lehet, ha a szolárium használatát követően természetes napozást végzünk.

Ahhoz, hogy a napozás jótékony hatását élvezzük fontos betartani bizonyos alapszabályokat: 11-15 óra között kerüljük a napozást,12 évesnél fiatalabb gyermeket, magas, legalább 30-as faktorszámú fényvédővel engedjünk a napra, a fényvédőkrémünk legyen vízálló, fotostabil és akkor is használjuk, ha árnyékos helyen tartózkodunk. Naponta csak olyan mennyiségű napfény érje a bőrünket, amelytől még nem pirul meg, akkor a szaruréteg 3-5-szörösére megvastagszik, megnő a sötét pigmentek száma. Egyes gyógyszerek (antibiotikumok, szívgyógyszerek, gombaellenes szerek) fényérzékenységet okoznak, ezzel kapcsolatban kérdezzük meg a háziorvost, vagy a gyógyszerészt. A visszaverődő fény akár megduplázhatja a bőrünket érő UVB sugárzást, a vízfelszínről majdnem száz százalékban, a homokról vagy sziklafalról huszonöt százalékban verődik vissza a fény.

Gyógyászati szempontból fontos, hogy a nap sugarai nagy hatásfokkal pusztítják el a baktériumokat. A nap az ideges, aggodalommal és feszültséggel teli emberek kiváló gyógyítója. Amikor kifekszenek a napra, a napsugarak hozzájuttatják az idegeiket és a szervezetüket a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz. A test milliónyi idegvégződése magába szívja a napenergiát és átalakítja az idegrendszer számára. A szervezet a fényt elektrokémiai energiává alakítja át, ami biokémiai reakciók láncolatát indítja el a sejteken belül, ez pedig a sejtanyagcserében elősegíti a gyógyulási folyamatokat, de növeli a vér oxigéntartalmát is. A helioterápia kb. a 20. század közepéig volt népszerű. Napjainkban, mint gyógykezelést, a fototerápiát alkalmazzák helyette (a napfény hatásos komponenseinek mesterséges előállítása, annak káros sugarai nélkül, ilyen pl. az infravörös lámpa, az ultraibolya sugárzás stb.) 

 

Dr. Vajda Sándor főorvos


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu