Péntek, 2017. december 15., 19.54

A rovarcsípésekről

A rovarcsípésekről
A rovarcsípésekről

Végre itt a vakáció, a szabadságok ideje, amikor igyekszünk minél több időt tölteni a szabadban, és ki nem szeret fürdőruhában, mezítláb járkálni a langyos homokban, vagy a fűben. Ez azonban könnyen rémálommá válhat, ha talpunkat megcsípi egy darázs. Sokszor nem is gondoljuk, milyen veszélyes lehet egy méh- vagy darázscsípés. A rovar mérge olyan polipeptideket tartalmaz, amelyek kitágítják és áteresztővé teszik az ereket, így a csípés helyén vörös vizenyő, erős fájdalom, viszketés jelentkezik. Általában, a hangyák, szúnyogok, pókok csípése alig jelent többet, mint egy kis területre korlátozódó, égő vagy csípő érzést, egy pici duzzanatot, egy kis piros foltot, viszketést, és ezek a tünetek pár óra múlva, de legkésőbb másnapra megszűnnek. A szúnyogok áprilistól szeptemberig zavarják a szabadban töltött estéinket, szívócsövükkel apró lyukat szúrnak a bőrbe, közben befecskendezik a nyálukban található véralvadásgátló vegyületet, ami enyhe duzzadást és viszketést okoz. A kicsi fekete, vagy a nagy vöröshangya egyformán csíp, ha úgy érzi, veszélyeztetve van a boly, igen kellemetlen égő foltok keletkeznek, amelyek – az egyéni érzékenységtől függően – órákon belül eltűnnek. Nálunk nem élnek olyan pókok, amelyek életveszélyt jelentenének az emberre, de elég gyakoriak a csípős mérgű pókok. Ezek a rovarok nem támadnak az emberre, de ha bekerülnek a ruhánkba, vagy az ágyba (sátorozáskor gyakran előfordulhat), és „szorongatott” helyzetbe kerülnek, több alkalommal is csípnek egymás után. A marás helye nem azonnal válik fájdalmassá, sokszor a kellemetlen tünetek órák, vagy napok múlva jelentkeznek. Nincs összefüggés a pók és a csípés mérete között, a nagy pókok nem csípnek nagyobbat és fájdalmasabbat, nem veszélyesebbek a kicsiknél.

A darazsak, méhek, dongók csípései több kellemetlenséget okozhatnak, mint az előző rovaroké. A méh önvédelemből támad, szúrása csak egyszeri, utána az állat elpusztul. A szúrás helyén fájdalmas, piros, kör alakú duzzanat alakul ki. A dongó ritkán szúr, de nagy fájdalmat okozhat, a fullánkja igen mérges. A darázs agresszívebb az előző kettőnél, és nemcsak nappal, hanem éjszaka is aktív, szúrása veszélyesebb, többször is képes egymásután döfni, a szemétre és az elhullott állatokra is rászáll, így különböző betegségeket terjeszthet.

Nagyon sokat számít, hogy hol van a csípés helye. Ha a nyelv vagy torok esik áldozatul, akkor a helyileg kialakuló duzzanat akár elzárhatja a légutat, gégevizenyőt okozva, így életveszélyes állapot léphet fel. Ha egyszerre több csípés éri az embert, akkor a vérbejutó toxinok mennyisége összeadódva, akár allergiás reakciókhoz hasonló tüneteket válthat ki: láz, fejfájás, szédülés, hányás jelentkezhet. A valódi rovarcsípés-allergia azoknál fordul elő, akiknek a szervezetében a méreg ellen antitest termelődik. Ez a folyamat csak többszöri csípés után válthat ki túlérzékenységi reakciót, így ha valakinél már a rovarszúrás után erőteljesebbek voltak a tünetek, nagyon óvatosnak kell lennie.

Az allergia tünetei az egész szervezetre kiterjednek, először a megcsípett egyén bágyadtságot érez, erősen izzad, a bőr nyirkos lesz, a légzés és a pulzus szaporává válik, másodpercek alatt a nyelv és a torok megduzzad, fulladásérzés, sápadtság, eszméletvesztés jelentkezhet. Ha valaki tudja magáról, hogy allergiás a rovarmérgekre, mindig vigye magával az adrenalin tartalmú injekciót, amit szükség esetén beadhat magának.

Ami a védekezést illeti, ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat, ha a szabadba megyünk. Az ételt, de főleg az édességeket fedjük be, ne hagyjuk dugó nélkül a hűsítős, vagy a mustot tartalmazó üvegeket, mindig a pohárból igyunk, és nézzük meg, hogy nincs-e benne valamilyen rovar. Használjunk szandált vagy papucsot, hogy védjük a talpunkat. Ha ránk szállt valamelyik rovar, ne csapjunk rá (kivéve a szúnyogot), inkább csapkodás nélkül hessegessük el. A táborozási hely kiválasztásakor kerüljük a rovarok fészkeit. A méh váladéka savas kémhatású, ezért lúgos folyadékot, pl. szódabikarbonátot alkalmazunk a marás helyén, a darázs viszont lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével vagy ecetes vízzel érdemes kezelni. Hangyacsípés esetén alkalmazhatunk gyenge lúgot, pl. szódabikarbonátot, vagy híg ammóniát hogy semlegesíthessük a hangyasavat. Szúnyogcsípésre nagyon hatásos az almaecetes borogatás. Minden esetben mossuk le a csípés helyét szappanos vízzel, távolítsuk el a bőrből a fullánkot, a  jeges borogatás csökkenti a fájdalmat és a méreg felszívódását, ha van kéznél, alkalmazzunk csípés elleni antihisztaminos  krémeket, ha nincs semmi gyógyszerünk, bármilyen rovarcsípésre alkalmazható frissen összezúzott petrezselyemlevél, vagy vöröshagyma leve, de egy karika krumpli, paradicsom, vagy egy darab savót tartalmazó túró is hatásos. Allergiás tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

                                                           

Dr. Vajda Sándor főorvos  


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu