Az elhízás és hátrányai

2010. március 28. 21:52 (vasárnap) /
A túlsúly és az elhízás az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a fertőző betegségek után a második legfontosabb egészséget befolyásoló tényező, világszerte közel 300 millió felnőttet érint, Európában minden ötödik ember elhízottnak tekinthető. A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és az energiafelhasználás közötti egyensúly zavara következtében lép fel. Energiaegyensúly akkor áll fenn, ha a bevitt energia azonos a felhasznált energiával. Ekkor a testtömeg nem változik. A bevitt és fel nem használt energiatöbblet zsír formájában raktározódik, és előbb-utóbb elhízáshoz vezet.Az elhízást különböző tényezők alakítják. A genetikai adottságok befolyásolják, hogy a szervezet milyen mennyiségű zsírszövet tárolására törekszik és az hogyan oszlik el a testben. A hízásra való hajlam azonban nem végzet, az egészséges kondíció többletmunkával és odafigyeléssel ugyan, de elérhető, illetve megőrizhető. A családi környezet is fontos, ha mindkét szülő elhízott, akkor nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek is túlsúlyosak lesznek. A közös géneken túl ennek oka lehet a közös helytelen életmód, étrend és mozgáskultúra. Ritkán az elhízás betegségre vezethető vissza, ilyenek a pajzsmirigy alulműködése, a mellékvesekéreg túlműködése, de az ízületi gyulladások, azáltal, hogy korlátozzák a fizikai aktivitást, többletsúlyt okozhatnak. Az étrend nagyon fontos, hiszen a magas kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása növeli a testtömeget. A magas zsírtartalmú ételeknek általában nagyobb a kalóriatartalmuk is. A szénhidrátban gazdag élelmiszerek, a szénsavas üdítők, cukorkák, sütemények a legnagyobb hordozói a fölösleges energiának. A fizikai aktivitás önmagában is energiát fogyaszt. Fő hatása a szervezet energiagazdálkodására az, hogy nem engedi csökkenni az alapanyagcserét, a mozgásszegény életmód esetében viszont a hízásra hajlamos szervezet nem tud alkalmazkodni a csökkent energia-bevitelhez. Ez azért nagy jelentőségű, mert az alapanyagcsere csökkenése a fogyókúrázók életének legfőbb megkeserítője, mivel kevesebb bevitt kalória mellett sincs fogyás. Az életkor is fontos tényező, a 30. életév betöltése után kevesebb kalória bevitele mellett is könnyebb elhízni, ezért különösen fontos a fizikai aktivitás fenntartása idősebb korban is.Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg-index (BMI) szolgál, mely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9, túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI-érték esetén beszélhetünk. Az elhízás nagyon sok betegséggel áll közvetlen ok-okozati kapcsolatban, az elhízottak között két-háromszor gyakoribb a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, érelmeszesedés, légzéselégtelenség és a daganatos betegségek előfordulása. Az elhízásokat eltérő egészségvonzataik miatt két csoportra osztjuk. A nőkre jellemzőbb “körte” típusú elhízás estén a zsírfelesleg főleg a csípőn és a combokon rakódik le, ezért elsősorban a mozgásszervi betegségek és a visszérbetegség kockázatának növekedésével jár. Súlyosabb az ún. “alma” típusú elhízás, főleg a férfiakon figyelhető meg: ez a jellegzetes pocakosodás. Ebben a csoportban a hasra terjedő súlytöbblet a belső szervek zsírtartalmának növekedésével jár, ami sokkal gyakrabban társul szívbetegséggel, cukor- és magasvérnyomás-betegséggel. Ha nem sikerül leadni a kilókat, tanácsos szakemberhez fordulni. Az orvosi segítséggel felépített fogyókúra a leghatékonyabb, egyrészt mert személyre szabottan épül fel, másrészt azért, mert a rendszeres kontrollvizsgálatok során a felmerülő problémák azonnal megoldásra találnak, illetve az orvos által nyújtott pszichés támogatás hatására a beteg nem adja fel a fogyókúrát.Dr. Vajda Sándor főorvos

Hozzászólások